Ami nemrég még túl magas árnak számított, mára másfél milliárddal több pénzért tökéletes lett. De egyéb furcsaságok is övezik az egész ügyet.
A magas árajánlatok miatt tavaly még eredménytelenül zárult a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának, a sámándobnak a karcagi újjáépítésére kiírt közbeszerzés, most azonban az önkormányzat kihirdette a nyerteseket nettó 3,757 milliárd forintért – vette észre az uniós közbeszerzési értesítőben a Napi.hu.
A beruházás generálkivitelezői feladatait a miskolci – korábban budapesti – székhelyű Zeron Befektető Zrt. és a székesfehérvári Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte el. Az épület „kulturális, közművelődési, hagyományőrzési célú művelődési központ funkciójú” lesz. A karcagi önkormányzat a beruházás megvalósítására kiírt korábbi közbeszerzést egy évvel ezelőtt még eredménytelennek minősítette a rendelkezésére álló fedezetthez képest magas – nettó 2,6 milliárd forint körüli – árajánlatok miatt.
A lap emlékeztet, hogy a karcagi önkormányzat 2019. január végén már szerződést kötött a helyszín területrendezési, út, parkoló és alapközmű előkészítő munkáinak elvégzésére, nettó 298 millió forintért (bruttó 378 millió forint) a Maxicargó Kft.-vel.
Mint tavaly írtuk, öt éve tart a magyar kulturális élet arányaiban talán leghatékonyabb pénznyelője, a sámándobként elhíresült – eredetileg Életkert nevű – épület kálváriája. A pavilon története szorosan összefonódik Szőcs Géza korábbi kormánybiztos nevével. Ő volt az, aki a 2014-es pályázaton A Malom elnevezésű győztes terv helyett a második, akkor még Alakor címen futó projektet kiválasztotta a milánói expóra. Döntését a szakma nehezen vette tudomásul, a Budapesti Műszaki Egyetem építészettanárai nyílt állásfoglalásukban „giccsbe hajló építészeti paródiának” nevezték a terveken szereplő épületet, amely a tiltakozások ellenére mégis felépült. A fél éven át tartó világkiállítás 2015. október 31-én zárta kapuit. Az épület az eredetileg tervezett 500 millió forint helyett 2,3 milliárdból készült el, a programokra további csaknem 3 milliárd forintot fordított az állam.
A pavilon megálmodója, a képzőművész-rendező Sárkány Sándor 2019-ben feljelentést tett az Életkert ügyében egyebek mellett hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt. – A pavilon a magyarországi korrupció és pénzmosás szimbóluma lett Milánóban – fogalmazott a Magyar Hangnak 2020-ban Sárkány. – A szervezők, mindenki pontosan tisztában volt vele, hogy mire használják az épületet, és hová folyik el a rengeteg pénz. A világkiállítás megnyitója előtt botrány is lett az ügyből, a hatóság márciusban már az épület visszabontását kezdeményezte, mert másfél hónapig egy kapavágás nem történt. Végül jelentős csúszásokkal sikerült megépíteni a pavilont, de a kétmilliárdos beruházás esetében volt olyan, hogy szó szerint kézzel túrtuk a földet, mert nem voltak megfelelő szerszámaink, három nappal az átadás előtt még nem volt befedve a pavilon, és kidobott OSB-lapokkal borítottuk be az épületet.
Az eredeti kiírás szerint olyan épületet kellett felhúzni, amely elbontható, és darabjaiból itthon újra felépíthető. Ehhez képest a magyar pavilont bontották el utoljára Milánóban, ott állt egymagában két évig téliesítés nélkül, beázott, szétfagyott, a hűtlen kezelés tipikus esete – mondta el Sárkány Sándor. (Magyar Hang)
