Miért van az, hogy egy 346 ezres vármegye hat országgyűlési képviselőt ad a parlamentnek, a kormány felső vezetésében mégis alig van jelen? Ez a kérdés áll most regionális összevetésünk középpontjában, amely azt vizsgálja, hogyan viszonyul Jász-Nagykun-Szolnok népessége, parlamenti súlya és kormányzati beágyazottsága négy másik kelet-magyarországi vármegyéhez – Heveshez, Szabolcs-Szatmár-Bereghez, Hajdú-Biharhoz és Borsod-Abaúj-Zemplénhez. A válasz, ahogy látni fogjuk, megyénként meglepően eltérő képet mutat.
Jász-Nagykun-Szolnok négy egyéni választókerületben és két listás helyen összesen hat képviselőt küldött a parlamentbe, a politikusok mögött pedig igen vegyes pályák húzódnak meg.
Szolnok képviseletét Dr. Kállai Mária után Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekesnő látja el, míg a jászsági körzetet a rendőri pályáról érkező Halmai Ferenc Tibor nyerte – ő 2008 és 2023 között előbb a Jászberényi, majd a Tiszafüredi Rendőrkapitányságot vezette, mielőtt erre a pályára lépett. Májusban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy mostantól a Belügyminisztérium parlamenti államtitkáraként dolgozik tovább.
Karcagon a helyi gyökerek domináltak, F. Kovács Sándor a városban született, és mielőtt vitatott körülmények között újra országgyűlési képviselő lett, a megyei közgyűlés élén is állt. A negyedik egyéni mandátumot, a mezőtúri–törökszentmiklósi körzetet Dr. Farkas Csongor szerezte meg, aki a helyi önkormányzati politikában kezdte pályáját, illetve azelőtt polgármesterjelölt volt Mezőtúron.
A listás mandátumok mögött inkább helyi beágyazottság, mint frissen szerzett pozíció áll. Pócs János jászapáti gyökerekkel rendelkezik, a településen volt önkormányzati képviselő, majd polgármester, mielőtt 2010-től egészen az idei Fidesz-kudarcig a Jászság egyéni képviselőjévé választották. Balla György hasonlóan régi szereplő: szolnoki születésű, korábban a megyei közgyűlés alelnökeként és Szolnok egyéni képviselőjeként tevékenykedett.
Némiképp kakukktojás az eddig felsoroltakkal összehasonlításban Sári Zsolt, aki nem egyéni, vagy listás képviselő, hanem közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár, és Szolnok megyei kötődése is inkább szakmai jellegű: pályáját etnográfus-muzeológusként a megyeszékhelyen kezdte.
A kormány 16 tagja között Jász-Nagykun-Szolnokhoz köthető miniszter nincsen, itt esetlegesen Rost Andrea nevét érdemes megemlíteni, aki rendkívül fontos szereplője volt a kampánynak, de végül „mindösszesen” a a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosi kinevezéssel kellett megelégednie.
Az öt vizsgált kelet-magyarországi vármegye összevetésében Jász-Nagykun-Szolnok a lakosságarányos mutató alapján a mezőny alsó felében található: százezer lakosra mindössze 0,29 erős kötődésű kormányzati szereplő jut. Ez a szám önmagában keveset mond, a szomszédos vármegyék adatai mellett azonban már beszédessé válik.
A legszembetűnőbb az ellentét Hevessel, amely alig 280 ezer lakosával a legkisebb az öt vármegye közül, mégis ez a térség rendelkezik a legerősebb kormányzati jelenléttel. Bár Hevesnek nincs minisztere, két államtitkára (Dr. Bódis Péter és Kürtös László Antal) és két helyettes államtitkára (Dr. Kőfalusi Eszter és Dr. Darvai László) is van – utóbbi kettő ráadásul egyaránt Ostoroshoz köthető. Ezzel Heves lakosságarányos mutatója 1,43, közel ötszöröse a jászkunságinak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg más okból emelkedik ki: az 517 ezres megye nemcsak három államtitkárt, hanem minisztert is adott a kormánynak Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark korábbi vezetője személyében. Mellette Barna-Szabó Tímea, Ilku Lívia és Rozinka Zsolt Illés államtitkári, Szondi Vanda pedig helyettes államtitkári pozíciót kapott, így összesen öt erős kötődésű szereplő, illetve 0,97-es fajlagos mutató jellemzi a megyét.
Hajdú-Bihar szintén jobb helyzetből indul, mint Jász-Nagykun-Szolnok: Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter mellett Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő parlamenti államtitkárként képviseli a nagyjából 520 ezer lakosú vármegyét, ami 0,58-as mutatót eredményez.
Ezzel szemben a nála jóval népesebb Borsod-Abaúj-Zemplén (604 ezer lakos) még Jász-Nagykun-Szolnoknál is gyengébben szerepel: a megyének nincs minisztere, és mindössze egyetlen egyértelműen erős kötődésű államtitkára van, Dr. Szabó-Tóth Kinga személyében, aki a Szociális és Családügyi Minisztériumban tevékenykedik. Ezzel Borsod mutatója mindössze 0,17, az öt vizsgált megye közül a legalacsonyabb.
Jász-Nagykun-Szolnok tehát e sorban Borsod és Hajdú-Bihar közé ékelődik: jobb helyzetben van a nála is népesebb Borsodnál, de messze elmarad mind a hasonló nagyságú Hajdú-Bihartól, mind a kisebb lélekszámú, de kormányzatilag felülreprezentált Hevestől.
Testvéroldalunk, a Borsod24 összefoglalója:
Képek: Szollár Zsófi / Index, Tisza, Telex
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
