Miközben az április 12-i választásokon a Tisza Párt országos áttörése a politikai térkép nagy részét átrajzolta, maradtak olyan zárványok, ahol a változás szele egyáltalán nem volt érezhető. A választási adatok tanúsága szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő, az ország egyik legszegényebb települése vált a legkevésbé tiszás településsé, ellentétben a fővárosi és a nagyvárosi eredményekkel, ahol szinte elsöpörte a korábbi rendszert a választói akarat.
Az idei választások egyik érdekes tanulsága a társadalmi és földrajzi szakadékok felerősödése. Míg Budapest bizonyos kerületei és a megyeszékhelyek a rendszerváltás óta nem látott aktivitással fordultak a Fidesz ellen, addig a mélyszegénységgel küzdő kistelepüléseken a Fidesz–KDNP mozgósítása és hatalmi struktúrája továbbra is megkérdőjelezhetetlen maradt.
Tiszabő ezen a téren országos csúcstartó lett, a Tisza itt érte el a legalacsonyabb százalékos eredményt, miközben a kormánypártok támogatottsága mindkét szavazókörben majdnem a 100%-ot verte:
Látható, hogy a megye fejlettebb részei és a leszakadó kistérségek között politikai értelemben is fényévnyi távolság alakult ki. Nem kis részben ezen eredmények járultak hozzá ahhoz, hogy helyén maradt a Fidesz képviselője, F. Kovács Sándor, aki a végeredmény szerint kevesebb, mint 4%-os előnyt gyűjtött be az olyan hátrányos helyzetű településekből, mint Tiszabő és Tiszabura.
„ (…) rengeteg olyan szavazó van, akik a saját elmondásuk szerint a megfélemlítés vagy az önkormányzati függőség miatt nem merik nyíltan felvállalni a véleményüket. Sokan dolgoznak az önkormányzatoknál, ők a legnagyobb munkáltatók bizonyos településeken, nagy a kiszolgáltatottság” – fogalmazott a Tisza jelöltje, Kovács Hunor Krisztián a Szol24-nek adott interjújában februárban. Tiszabőről annyit mondott, a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, a tömegközlekedés pedig olyan rossz, hogy az ingázás szinte lehetetlen. Így, aki ott él, teljesen ki van szolgáltatva a jelenlegi rendszernek:
A választási adatok alapján az látjuk, a mérleg másik serpenyőjében nem meglepő módon Budapest XIII. kerülete, különösen Újlipótváros mutatta a legerősebb elmozdulást a Tisza Párt irányába, de a budai II. és XII. kerületben is rekordmagas részvétel mellett omlott össze a korábbi kormánypárti bázis. Hasonlóan radikális váltást produkáltak az egyetemi városok: Debrecen és Szeged egyes körzeteiben szintén olyan arányú Tisza-győzelem született, amelyre az előzetes mérések sem számítottak.
Kép: Valuska Gábor
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
