Tizenegyesekkel hódította el másodszor a Bajnokok Ligáját a Paris Saint-Germain: a francia bajnok a budapesti döntőben 1-1-es rendes játékidő után a szétlövésben bizonyult erősebbnek az Arsenalnál, és ezzel megvédte tavaly szerzett címét.
A Puskás Arénában rendezett fináléra több tízezer szurkoló érkezett a két országból, a mérkőzés előtti aggodalmak ellenére azonban a magyar fővárosban végül békésen telt az este — szemben Párizzsal, ahol több mint négyszáz embert állítottak elő a győzelmi ünneplésbe forduló zavargások miatt.
A meccs álomszerűen indult az angol bajnok számára. Az Arsenal már a 6. percben vezetett: egy szerencsés pattanás után Kai Havertz tört kapura, és éles szögből a rövid felsőbe lőtt. A német támadónak ez visszatérő motívum a legrangosabb kupasorozat fináléjában — 2021-ben a Chelsea színeiben éppen ő szerezte a Manchester City elleni győztes találatot. A vezetés sokáig kitartott, mert a londoniak mélyen visszaálltak, fegyelmezetten zártak, és a PSG hiába dominálta a labdabirtoklást, sokáig nem talált rést az angol védelmen. Nem segített, hogy a franciák egyik legveszélyesebb embere, Hvicsa Kvarachelia gyenge napot fogott ki.
A fordulat a 65. percben jött: Cristhian Mosquera hátulról buktatta Kvaracheliát a tizenhatoson belül, a megítélt büntetőt pedig az aranylabdás Ousmane Dembélé higgadtan a jobb alsóba gurította. Az egyenlítés felszabadította a párizsiakat, a hajrában mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, de újabb gól sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem született. A ráadásban az Arsenal hiába reklamált büntetőt egy tizenhatoson belüli összeakadás után, a játékvezető nem adta meg, Declan Rice és Mikel Arteta vezetőedző pedig sárga lapot kapott a reklamálásért.
A döntés így a tizenegyespárbajra maradt, amelyben a PSG ismét megmutatta, miért az egyik legjobb csapat ebben a műfajban — a franciák sorozatban hatodszor jöttek ki győztesen szétlövésből. A párizsiak közül csak Nuno Mendes hibázott, az Arsenalnál viszont előbb Eberechi Eze, majd az utolsó rúgásnál Gabriel Magalhaes is az égbe lőtte a labdáját, így a trófea 2025 után idén is Párizsba került.
Luis Enrique vezetőedző számára különösen történelmi a siker: a spanyol szakember José Villalonga 1956–57-es Real Madridja óta az első edző, aki egymás után kétszer nyerte meg a sorozatot. Pályafutása során ez már a harmadik BL-győzelme — a Barcelonával 2015-ben emelte magasba a kupát —, ennél több serlege a klubsorozat történetében csak Carlo Ancelottinak van. „Türelmesnek kellett lennünk, de szerintem megérdemelten lett a miénk a trófea” — értékelt a mérkőzés után a spanyol tréner, aki hozzátette, semmi okát nem látja annak, miért ne ismételhetnék meg ugyanezt jövőre is. Nasszer al-Kelaifi, a klub katari tulajdonosa a világ legjobb edzőjének nevezte.
A vesztes oldalon Mikel Artetából egyetlen szó tört fel először: fájdalom. „Olyan közel voltunk hozzá” — folytatta később az Arsenal mestere, aki kiállt az utolsó tizenegyesét elhibázó Gabriel mellett, mondván, a kijelölt rúgók közül többen — Bukayo Saka, Martin Ödegaard — addigra már nem voltak a pályán, valakinek ötödiknek is sorra kellett kerülnie. Arteta szerint csapata egész idényben bizonyította, hogy fel tud állni a padlóról, most is erre lesz szükség. A londoniak vasárnap egyébként így is ünnepelhetnek: a 22 év után megnyert Premier League-címet több százezres győzelmi parádéval köszöntik a városban.
A focit a pályán kívül is megérezte Budapest. A belvárosban végigvonuló szurkolótömegek, a Liszt Ferenc téren közösen vacsorázó angol és francia drukkerek, a Hősök terén kialakított szurkolói zóna mind a hétvége fő eseményéhez igazodott. A PSG hívei elismerően nyilatkoztak a szervezésről: többen is kiemelték, hogy a közlekedés gördülékenyebb volt, mint a tavalyi müncheni fináléban, ahol a stadion a város peremén állt. Az Arsenal-szurkolók pedig feltűnően csendesen, szinte beletörődve hagyták el a helyszínt — alighanem azért is, mert a friss bajnoki cím tompította a vereség élét.
A korábbi félelmek ellenére komolyabb rendbontás nem volt a magyar fővárosban. A rendőrség mindössze három zsebtolvajt és három garázda elkövetőt fogott el az éjszaka folyamán, a mentőszolgálat pedig nagyjából negyven embert látott el a stadionban, jellemzően rosszullét és kisebb sérülések miatt. Egészen más kép rajzolódott ki Párizsban, ahol a győzelmet ünneplő tömegben tűzijáték-rakétákkal lőtték a rendőröket, akik könnygázzal oszlattak. Az országos készültség keretében több mint 22 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki, a zavargások miatt pedig több mint négyszáz embert állítottak elő. Mindez nem volt előzmény nélküli: a tavalyi finálé után 563 letartóztatás történt Franciaországban, és két ember életét is vesztette az incidensekben.
A döntő belpolitikai felhangot is kapott. A meccset a helyszínen nézte végig Magyar Péter miniszterelnök, akit az UEFA hívott meg, és aki Csányi Sándor MLSZ-elnök, valamint Aleksander Čeferin UEFA-elnök társaságában követte az eseményeket. „Magyarország most a világ közepe” — fogalmazott közösségi oldalán a kormányfő, arra utalva, hogy a budapesti döntőt élőben több mint egymilliárd ember nézte.
A stadionból Orbán Viktor is bejelentkezett, igaz, nem a vendégeket fogadó főbejáraton érkezett, és nem azon a helyen ült, ahol egykor szánták neki. A volt miniszterelnök egy videóban a Puskás Aréna „egyetlen gyengeségéről” beszélt: szerinte a 67 ezres befogadóképesség kevés, és ha tizenötezerrel nagyobbra építik, nem kellene két évtizedenként csak egyszer ekkora eseményre várni. „Sosem szabad kishitűnek lenni, nyolcvanezrest kellett volna építeni” — mondta.
Az önkritikus felhang azonban felemás, hiszen az aréna méretéről annak idején maga döntött: 2017-ben kormányhatározatban biztosította magának a jogot a beruházás felügyeletére, a végül 190 milliárd forintból megépült stadiont pedig a kormányközeli vállalkozói körhöz tartozó konzorcium húzta fel, és 2019-re készült el.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
