Csütörtökön átadták a 2023. október 5-i tűzesetben megsemmisült jászberényi alállomást. A 6 milliárd forintos beruházás ugyan megoldja a térség akut problémáját, de egyben rávilágít a hazai energiahálózat strukturális gondjaira is.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az átadáson elmondta, hogy Magyarországon már 300 ezer háztartásban működik napelem, és a nemzeti energiatermelés negyede származik naperőművekből. A megújuló energiaforrások terjedése – bár környezetvédelmi szempontból előnyös – jelentős terhet ró az elavult hazai hálózatra.
“Át kell építeni a teljes hálózatunkat” – fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy a jelenlegi infrastruktúra nincs felkészülve a megújuló források okozta ingadozások kezelésére. A jászberényi eset csak egyike volt azoknak a problémáknak, amelyekkel a rendszer szembesül.
A 2023 októberi tűzeset után mintegy 29 ezer lakos és a környező ipari park maradt áram nélkül. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója szerint az alállomás gyakorlatilag “leolvadt”, és csak 26 ideiglenes generátor telepítésével tudták biztosítani a környék energiaellátását.
Az MVM nem csupán újjáépítette az alállomást, hanem további fejlesztéseket is tervez a térségben, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben. Emellett egy több százmillió forintos mobil alállomást is beszereztek – afféle tűzoltó megoldásként hasonló esetekre.
A jászberényi eset nem egyedi probléma. Európában az elmúlt években több nagyobb áramkimaradás is történt – nemrég az Ibériai-félszigeten 60 millió ember maradt átmenetileg áram nélkül, egy évvel ezelőtt pedig a Balkánon volt hasonló incidens.
Magyarország jelenleg 7700 megawattnyi napelem és több mint 300 megawattnyi szélerőmű kapacitással rendelkezik, ami összesen 8 gigawatt megújuló energiát jelent. Ez jelentős előrelépés, de az adatok értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy a napelemes termelés aránya elsősorban azokban az országokban alacsonyabb, ahol más típusú megújuló források (víz-, szél-, geotermikus energia) nagyobb szerepet játszanak.
A miniszter hangsúlyozta az energiatárolás fontosságát is, ami nélkül a megújuló energiaforrások szélesebb körű integrációja nem valósítható meg biztonságosan. Az energiatárolási technológiák fejlesztése és telepítése azonban további jelentős beruházásokat igényel.
A jászberényi eset tanulsága egyértelmű: miközben Magyarország gyors ütemben növeli a megújuló energiaforrások arányát, a hálózati infrastruktúra modernizálása legalább ugyanilyen fontos feladat – különben az energiarendszer sebezhetősége tovább növekszik, és hasonló incidensek előfordulása a jövőben is várható.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
