Nehéz gazdasági helyzetben kezdődik a munka a parlamentben, az infláció augusztusban már a 15,6 százalékot is elérte. Ám fellélegezhetünk: legalább a képviselőknek nem kell a jövő miatt izgulni. Egy márciusi döntés értelmében a törvénygyár dolgozóinak alapilletménye 8,7 százalékkal, azaz 106 ezer forinttal emelkedett, így bruttó 1,3 millió forintot keresnek havonta.
Nem csak Szolnokon, de Budapesten is az egekbe szöktek az albérletárak, hát hogyan is várhatnánk el, hogy a jelképesnek nem mondható, megemelt illetményükből még a fővárosi lakhatást is kigazdálkodják ezek a derék képviselők? Ugye hogy jár nekik az adófizetők pénzéből a lakhatási támogatás? Ha adják, fogadd el – ők minden magyart képviselnek! Nyomorgó kisnyugdíjasok fűtetlen lakásokban? Éhező gyerekek az alföldi kistelepüléseken? Ugyan már! Ami jár az jár és ők elveszik.
Ez a hozzáállás pedig gyönyőrűen ábrázolja azt, ahogyan az adófizetők pénzével és az Országgyűlési szerepükkel bánnak. Egy ötcsillagos munkahely, amiből mindent kivesznek – ki tudja meddig vehetik.
Nem is beszélve az egyéb juttatásokról: a választott képviselőink havi 921 ezer forintért bérelhetnek irodákat, bruttó 2,6 millió forintért alkalmazhatnak munkatársakat, és 65 ezer forintért telefonálhatnak. Hovatovább a vidéki képviselők benzinköltségeit is az állam állja. Természetesen ezt sem utasítják vissza. Ezek a juttatások egyébként megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, de a magyar rendszer a külföldiek többségével ellentétben nem átlátható és nem ellenőrizhető.
Kállai Mária, megyénk 1-es számú választókerületének képviselője, aki “ugyan minek” jár be a parlamentbe, hiszen felszólalni nem szeret, a megválasztása óta (2018) így oldja meg állandó budapesti lakhatását. A megyei érdekeltségű fideszes politikusok közül ő költ a legtöbbet lakhatásra: jelenleg egy 56 négyzetméteres lakás 360 ezer forintos havi díját fizeti neki Kövér László hivatala. (Az ingatlan.com legutóbbi elemzése szerint augusztusban átlagosan 120 és 295 ezer forint között lehetett Budapesten albérletet találni.)
De ott van F. Kovács Sándor, a nagykunsági és Tisza-tavi települések hetyke bajszú képviselője, aki ugyancsak nem röstelli felvenni a havi támogatást: 285 ezer forintot egy 56 négyzetméteres albérletért.
Pócs János a Jászság képviselője sem hagyja ki ezt a páratlan lehetőséget és havonta 323.500 forintért bérel egy 67 négyzetméteres lakást.
De legyünk igazságosak és a másik oldalt (?) is képviselje valaki (méghozzá megyei csúcstartóként): Lukács László György, a karcagi jobbikos képviselő kis híján kimaxolja a képviselői keretet: 455 ezer forintunk bánja, hogy Budapesten is van tető a feje fölött, ha éppen arra jár.
És Ön hogyan oldja meg a lakhatást?
A borítóképen balról jobbra: Pócs János, Kállai Mária, Szalay Ferenc és F. Kovács Sándor)
