Majdnem hétezer aláírásnál jár a SzabadaHang felületén indított országos petíció, amely a fiatalok körében milliós nézettségű hazai pop- és rapszámokban eldurvuló szexuális tárgyiasítás és nőgyalázás ellen lép fel. A kampányt Bordás Róbert díjnyertes operatőr indította el egy televíziós tehetségkutatóban kirobbant botrány után, a kezdeményezés mellé pedig más előadóművészek is felsorakoztak. A témában a Szol24-nek nyilatkozott Tollas Ágnes, az aHang Jász-Nagykun-Szolnok megyei koordinátora is, aki egyetért a célokkal, és szerinte egy eleve macsó társadalomban a zeneipar súlyos felelősséggel tartozik azért, milyen mintákat ültet el a kiskorúak fejébe.
„A szexuális megalázás nincs rendben! Felelősséget a magyar zeneiparban!” címmel hirdetett aláírásgyűjtést Bordás Róbert, kétszeres Kovács László–Zsigmond Vilmos-díjas operatőr a SzabadaHang online felületén. A felhívás címzettjei a hazai zenei előadók, kiadók és menedzsmentek, a digitális platformok (TikTok, YouTube, Spotify) magyar képviseletei, valamint Dr. Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke.
A kérdés azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy az X-Faktorban komoly botrány robbant ki: egy tizenöt éves kamaszlány Bruno x Spacc-dalt szeretett volna előadni a színpadon, a zsűri azonban Gáspár Laci vezetésével leállította a produkciót a szöveg miatt. A fellépőre ezt követően hatalmas kommentcunami zúdult a közösségi felületeken, ennek hatására a fiatal egy napra el is tűnt.
A petíció indítói úgy vélik, a mai magyar fiatalság körében a legnépszerűbb, milliós elérést produkáló előadók dalai, köztük a YouTube-on az egymilliárdos össznézettséget első magyar zenészként elérő Desh, valamint Marics Peti, KKevin, Bruno, Young Fly vagy VINI szövegei rendszeresen a nők szexuális megalázását, az erőszak relativizálását és a droghasználatot állítják be a siker és a követendő férfiasság mércéjeként.
Elsősorban nem cenzúrát, vagy betiltást követelnek, inkább a felelősségvállalásra helyeznék a hangsúlyt – céljuk az, hogy a kiadók és előadók dolgozzanak ki önkéntes szakmai etikai irányelveket, a streaming-platformok szigorítsák a kiskorúak elé kerülő explicit tartalmak szűrését, az NMHH pedig indítson szakmai vizsgálatot és tegyen közzé nyilvános ajánlásokat.
Bordás Róbert a Roma Sajtóközpontnak elmondta, a kampány részeként sorra készíti a videókat ismert alkotókkal, köztük Mohamed Fatima énekesnővel és Horváth Kristóf színésszel.
„Legyen ciki az ilyen szöveg! Ne ez legyen a menő, ne ezt tartsuk férfiasnak. Legyen az a férfi, aki képes megvédeni a szeretteit. Erre próbáltuk felhívni a figyelmet a Kristóffal készült videónkban is.
A petíció társadalmi és helyi vetületéről Tollas Ágnes, az aHang Jász-Nagykun-Szolnok megyei koordinátora nyilatkozott a Szol24-nek.
Nem művészet a nőket tárgyiasítani sem szövegben, sem magatartásban, és a kiskorúakat is célzó »művekre« ez sokszorosan igaz. Súlyos felelőssége van a zeneiparnak abban, hogy milyen mintákat, példákat engedünk érvényesülni a gyermekeinknél”
– fogalmazott Tollas. Hozzátette, a felnövekvő generációk környezetét nem lehet elválasztani a meglévő társadalmi feszültségektől:
„Egy eleve, még a mai napig macsó társadalomban élünk, bérkülönbségek vannak a nemek között, és a mai napig túlságosan sok nőt bántalmaznak családon belül. Tehát egyáltalán nincs rendben ez az irány.”
Szerinte ráadásul a szemléletváltásra most van a leginkább lehetőség a közbeszédben, a megváltozott közéleti légkör ma már egyértelműen lehetőséget ad a szakításra a korábbi, macsó mentalitással és a nőket lealacsonyító sztereotípiákkal. Úgy véli, ha a közbeszéd szintjén már nem elfogadható ez a hozzáállás, akkor a könnyűzenei szférában sincs többé helye a hasonló megnyilvánulásoknak.
A nemzetközi szakirodalom egyébként évtizedek óta vizsgálja az összefüggéseket, a dalszövegek tizenévesekre gyakorolt hatása nem elszigetelt jelenség. Az Amerikai Pszichológiai Társaságegyik jelentése szerint a médiában és a zenei tartalmakban megjelenő korai szexualizáció, a nők passzív szexuális tárgyként való kezelése közvetlenül rontja a fiatal lányok önértékelését, szorongáshoz vezet, a fiúknál pedig növeli a szexista nézetek és a bántalmazó magatartásformák elfogadottságát.
Magának az algoritmusnak a felerősítése sem másodlagos, a digitális platformok, de különösen a TikTok és a YouTube Shorts működése miatt a fiatalok nem tudatos keresés útján, hanem az automatikus ajánlórendszerek révén találkoznak ezekkel a kiragadott, részekkel, ami ellehetetleníti a szülői kontrollt és az életkori szűrők hatékonyságát.
Kép: Telekom Spots
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
