A magyar akkumulátoripar körül egyre nagyobb a káosz: a hatóságok tehetetlenek, az önkormányzatok forráshiányosak, miközben a lakosság bizalma mélypontra süllyedt. Az ország különböző pontjain épülő gigagyárak nemcsak környezetvédelmi, hanem politikai válságot is okoztak. Az október 18-án megjelent cikkünkből öt idézet által mutatjuk be, hogyan veszítette el a kontrollt az állam az akkuipar fölött és miért érzik úgy sokan, hogy a helyi közösségek magukra maradtak a befektetői érdekekkel szemben.
Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (KRTK VGI) tudományos főmunkatársa a kívánatos együttműködésről:
„Az ideális eset az lenne, hogy amikor egy kormányzat elkezd tárgyalni egy gyárral, akkor eleve a tárgyalódelegációban legyen ott a helyi önkormányzat képviselője. Minden önkormányzat ilyenkor kap egy ígéretet, hogy ez fejlesztést, iparűzési adót, azaz pénzt és munkahelyeket jelent a városnak, és ebből próbálnak meg valamilyen előnyt kovácsolni. Az önkormányzatok tudatos kivéreztetése és az általános erőforrás-hiányuk viszont hozzájárul ahhoz, hogy sokszor olyan beruházások elfogadására kényszerülnek rá, amelyeket valójában nem is akarnak.”
Tollas Ágnes, a szolnoki aHang koordinátora a civilek aggodalmairól:
„A fő probléma Magyarországon az, hogy a régi törvények nem veszik figyelembe a modern akkugyártás sajátosságait, az új rendeletek pedig úgy vannak megírva, hogy azok a cégeket segítik. Átgondoltabb stratégiára, nagyon szigorú jogszabályozásra, környezetvédelmi felmérésekre és rajtaütésszerű ellenőrzésekre lenne szükség.”
Dr. Láng Győző egyetemi tanár, az MTA doktora és a Magyar Akkumulátor Szövetség Biztonság, Egészség, Környezetvédelem (EHS) Munkacsoport vezetője a szabályozásról:
„A hatóságok nincsenek képben, mert nincsenek szakembereik és tudásuk hozzá – ez a legnagyobb veszély az engedélyezési folyamatban. A kormányhivatalnál fent kéne lennie minden információnak arra vonatkozóan, hogy mit terveznek. Régebben ez megvolt, össze lehetett szedni, én például a németországi CATL-gyárról mindent megtaláltam a német interneten.”
Járdány Vanda abonyi önkormányzati képviselő a pozitív végkifejletről:
„Gödről nagyon jó hírek érkeztek, a Samsung SDI-gyár egy bírósági ítélet nyomán elvesztette környezethasználati engedélyét. Nekünk nem kellenek a veszélyes hulladékot szállító, városunkon keresztülmenetelő kamionok, nem szeretnénk attól tartani, hogy veszélyes port fúj felénk a szél, hogy mérgezhetik a vizeinket. Az értékes fekete termőföld hizlaljon kukoricát, napraforgót és búzát, ne pedig a kínai beruházók és a kormány csókos embereinek a zsebét.”
Gao Fan, a KunlunChem Hungary Kft. vezetője az ígéretekről:
Minden beérkező anyagot, a gyártás során használt anyagokat, valamint a készterméket is az Európa Uniós előírásoknak megfelelően, a veszélyességi szintük szerint osztályozva szigorúan szabályozott körülmények között tároljuk”.
Teljes cikkünk:
Kép: Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
