Városaink egyik fokmérője, hogy kiket adtak a világunk gördülékenyebbé formálásához és szebbé tételéhez. Vannak, akiket tetteiken keresztül személyükben őrzünk az emlékezetünkben, és sokan vannak, akik tömeggé váltak a kollektív emlékezetben. Gyakran éles viták közepette beszéljük el a haza szempontjából fontos államférfiak tetteit, és késre menően a megosztókét, ellentétben velük kevesebb szó esik a tudósok, művészek, oktatók, szorgos és alkotó munkájáról.
Kecskemét, Szolnok és vidéke, ha néha árnyékban is, mindig jelen voltak a magyar történelemben és művészetben, polgárai, vagy elszármazottjai egyaránt hozzájárultak e városok, tágabb értelemben az emberi élet anyagi és szellemi gyarapodásához.
A Szol24 és a KecsUP újabb közös cikkében híres szülötteinket vetítjük tablónkra a teljes kép megvalósíthatatlan igénye nélkül. Nem is elsősorban azért, mert ne ismernénk őket, hanem inkább azért, mert tetteik és eredményeik megismételhetetlenek.
Kecskemétről nézve Európa egyik leghíresebb zeneszerzőjeként tartjuk számon Kodály Zoltánt, aki a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, zenepedagógusa és népzenekutatója volt. A városból korán elkerült, de élete végéig kecskemétinek vallotta magát. Kecskemét mindmáig magáénak is érzi a kodályi hagyatékot: az ország első ének-zenei általános iskolája itt nyílt meg, és itt fogadja ma is magyar és külföldi diákjait a világhírű Kodály Intézet.
Ha nincs Kodály és szintén kiváló pályatársa, Bartók Béla, akkor talán a magyar népdalok többsége sem maradt volna fenn. Közreműködésük révén több mint 100 ezer magyarországi és a környező országokból származó népdalt gyűjtött össze a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja.
Szolnok hírnevéhez nagyban hozzájárult Verseghy Ferenc is, magyar órán legalább egyszer mindenki találkozik a nevével. Ő az aki, a nyelvújítás korszakában közel két évtizedes elméleti harcot vívott Révai Miklóssal és Kazinczy Ferenccel, melyben végül alulmaradt. Ha Verseghy győzedelmeskedik, akkor manapság sokkal kevesebb elégtelen röpködne a nyelvtan órákon, tekintve hogy helyes megoldás volna a bánnya, tuggya, láttya-féle (kiejtés szerinti) írásmód.
A megyeszékhely több intézménye is viseli költőnk nevét, gimnázium, könyvtár, park, utca és egy zöld terület is a Tisza partján.
Nemzeti emlékezetünket máig formálja a kecskeméti Katona József, a Bánk bán szerzőjének királydrámája. Számos értelmezése látott napvilágot, közölük is az egyik az, hogy Bánk felelős politikusként a magyarok nevében vonja kérdőre a tivornyázó, pazarló élősködőket. Katona 1791-ben született, jogi diplomát szerzett, 1826-tól haláláig Kecskemét város főügyészeként dolgozott.
A Bánk bán színpadi bemutatását a cenzúra először nem engedélyezte, csak a mű kinyomtatását. Később, amikor több vidéki színház is műsorra tűzhette, akkora sikert ért el, hogy 1848. március 15-én közkívánatra a Nemzeti Színház ünnepi műsorába is bekerült. Katona nevét Kecskeméten könyvtár, múzeum, gimnázium, színház, emlékház, utca, tér és Katona József-díj viseli.
Pom Pom meséi, Sün Balázs, A nagy ho-ho-ho-horgász, Süsü a sárkány – hogy csak néhányat említsünk a klasszikusok közül. A nosztalgikus érzés mellé egyből beugrik Csukás István kedélyes és jóságos ábrázata, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei síkságon látott napvilágot 1936-ban, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként; anyját kun, apját jász származásúként emlegette. A pénztelenség ellenére az író mindig örömmel emlékezett vissza gyermekkorára, hosszú évekkel később azt mondta, kiapadhatatlan kincsesbánya volt a kisújszállási időszak. Legendás műveiben többször megjelennek szülővárosa alakjai, mint például a régi vágású fagylaltos, Bagaméri.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett költő, író egykori szülőházának helyén, a Kossuth utcán ma emléktábla áll, illetve az író tiszteletére Kisújszállás állandó lakója lett Csukás két bronzba öntött mesehőse is.
Álmodtak. Meséltek. Rajzoltak. Alkottak. Terveztek. Várakoztak. Megvalósították. A magyar animációnak és Kecskemétnek fesztivál kellett. Negyvenkét éve történt többekben az elhatározás. A Pannónia Stúdió kecskeméti műterme megalakulásakor megszületett az első hazai animációs filmszemlének az ötlete, amire azonban a nyolcvanas évek közepéig kellett várni. A szemléből 1993-ban fesztivál lett. 30 évvel később is zajlik a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ahol Kecskemét a magyar és a nemzetközi animáció színe-javát fogadja vendégül. Az esemény mára európai rangú rendezvény lett.
A Korda testvérek a filmiparban világhírre tettek szert és talán kevesen tudják, hogy Szolnok megyeiek. A fivérek regényes élete Túrkeve egyik külterületéről, Pusztatúrpásztóról indult. Sándor, Zoltán és Vince Túrkevére jártak bentlakásos elemi iskolába – ez a pár kilométer az 1800-as évek végén hosszú szekérutat jelentett.
A három férfi később beírta magát a művészetek nagykönyvébe: Korda Sándor zseniális filmrendező-producer, Zoltán többszörösen díjazott filmrendező, Vince pedig Vincent Kordaként Oscar-díjas díszlettervező és jegyzett festőművész lett.
Kecskemétről keveseknek jut először eszébe a bor és a szőlő. Mathiász János kecskeméti szőlész-borászt a magyar és a világ szőlészetének és borászatának megmentőjeként is ismerik, aki a filoxéra vész pusztította időszakban mintegy 3700 fajtát nemesített. Munkássága a „világörökség” szerves részévé vált; és helyben sem szakadt meg. Mathiász tudását a Párizsban festőművészetet tanult Kocsis Pál vitte és fejlesztette tovább. Keresztezéseiből született meg a „Kecskeméti ízes” és „Kecskeméti rizling”, a mai is jól ismert Irsai Olivér a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból, illetve az Irsai Olivér és a Tramini párosításából a cserszegi fűszeres.
Karikó Katalin az egyik legfrissebb büszkesége a Tisza által kettéosztott Jász-Nagykun-Szolnok megyének. Neve a világjárvánnyal terhelt időszakból ismerős; 2020-ban az ő szabadalma alapján készült el, a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina. A világhírű kutatóbiológus Szolnokon született, gyermekkorát a megyeszékhelytől alig 50 kilométerre található Kisújszálláson töltötte, ahol egy nádfedeles, egyszobás házikóban élt keményen dolgozó szüleivel.
Saját bevallása szerint megalapozta későbbi karrierjét a kisújszállási környék: a fák, a virágok, a burjánzó kertek és a figyelmét minderre irányító pedagógusok. A Széchenyi-díjas tudósnő pályafutása során mindvégig erős szakmai szálakkal kötődött az ugyancsak Kisújról származó kutatókhoz: Pardi Norberttel és Szabó Gábor Tamással, akik részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.
A kecskeméti felsorolás nem lehet teljes. Az irodalom kiapadhatatlan vizeiből büszkélkedhet a város Kecskeméti Ármin és Kecskeméti Lipót rabbi testvérpárral; mindketten irodalomtörténészek, a magyar és a zsidó irodalom tudorai. A festőművészet terén kiemelkedőt alkotott a kecskeméti születésű Fényes Adolf, a magyar színművészetben pedig a szintén kecskeméti Latabár Kálmán. Öccsével együtt, a testvérpárt a kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították.
Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez olyan jeles művészek kötődnek, mint Pólya Tibor, a századfordulón élt festő, karikaturista, aki szívesen vászonra vitte a város tájait és jellegzetes életképeit. Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész, a Bergendy együttes alapítója és vezetője, és a 2016-ban elhunyt világhírű fotográfus Szipál Márton is. Az alföldi rónaság az izmokra is kedvező hatást gyakorol: mindenkinek ismerősen cseng B. Nagy Pál, Drávucz Rita, és az olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó Hasznos István neve, aki ezreket tanított meg úszni a szolnoki Damiban. Kortársaink közül érdemes megemlíteni Iványi Gábor lelkészt és Mága Zoltán hegedűművészt, akik ugyancsak szolnoki gyökerekkel rendelkeznek.
