Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
A 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhet az erdők ökoszisztéma szolgáltatása Európában, attól függően, hogy milyen forgatókönyv (a valamelyest optimistább RCP4.5 vagy a pesszmista, a jelenlegi kibocsátások folytatása esetén várható jövőképnek megfelelő RCP8.5) szerint alakulnak majd a következő évtizedek
A legsúlyosabb helyzet a mediterrán térségben valószínűsíthető, ahol ez a csökkenés a 70%-ot is elérheti. Közép-Európában 14-24% lehet ez az érték, a legkisebb veszteség (8-12%) az Alpokban léphet fel, a boreális régiókban pedig egy kismértékű (7-9%) növekedés várható.
A becsült veszteség az erdők nyújtotta ökoszisztéma szolgáltatásokra támaszkodó különböző szektorokat más-más mértékben érinti. A várható csökkenés 18-28% az építkezés, 18-27% a kultúra, 17-30% az élelem, 18-26% a tüzelő, 19-32% a gyógyszer, 16-26% a papír és 19-29% és talajvédelem szempontjából. Ugyanakkor ez sem egységes a kontinensen: a mediterrán térségben leginkább a talajvédelem és a tüzelőanyag érintett, míg a boreális régióban növekedés valószínűsíthető, főleg az építkezés (10-15%), a kultúra (13-18%) és a talajvédelem (12-18%) terén.
Az erdők közvetlen és közvetett szolgáltatásokat is nyújtanak. Nyersanyagot adnak az építkezésekhez és a papír előállításához, valamint tüzelőanyagként is szolgálnak. Bizonyos fajok ehető gyümölcsöket, leveleket, gyökereket vagy éppen az egyes gyógyszerek összetevőiben található növényi kivonatot biztosítják. Kulturális, esztétikai, spirituális szerepük is jelentős, a természettel való kapcsolat pedig a jóllétünkre, mentális egészségünkre is jótékony hatást gyakorolhat. A biodiverzitás szempontjából is fontosak valamint a mikroklíma kialakításában is részt vesznek.
A 21. század végére a klímaváltozás jelentősen megváltoztathatja, hogy hol nőhet egy adott fafaj, az élőhelyek eltolódhatnak. Különösen érintettek a déli területek a növekvő szárazság miatt; a mediterrán térségben gyors váltással juthatunk az erdőből a sztyeppébe, ha a csapadék átlép egy kritikus küszöböt. A fa-diverzitás várhatóan csökkenni fog Európa több területén.
Az EU-27 országok üvegházgáz kibocsátásnak kb. 10%-át nyelik el és tárolják az erdők. A fák tehát segíthetnek a klímaváltozás mérséklésében, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ők maguk is értintettek az éghajlatváltozás által. A legnagyobb fenyegetést a szél, a tűz és a rovarok jelenthetik.
Emberi beavatkozással (pl. asszisztált migráció) kb. 10%-kal mérsékelhető lenne a szolgáltatás-csökkenés. Míg a mediterráneum egyes térségei és szolgáltatásai még 1,5 Celius-fokos felmelegedés esetében is menthetetlenek, addig Közép-Európában nagy jelentősége volna, ha az erősebb (RCP4.5) kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követnénk: ez esetben ugyanis régiónkban akár a jelenlegi szinten is megtarthatnánk az erdők ökoszisztéma szolgáltatását
A Másfélfok cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy a legfontosabb továbbra is az kellene legyen, hogy a meglevő erdeinket ne pusztítsuk tovább, és az éghajlatváltozást okozó tevékenységeinket minél előbb visszaszorítsuk, hiszen így az okozott károk is jelentősen csökkenhetnek.
