Ekkora tiszavirágzásra a szakemberek szerint sem volt még példa: a Szolnoknál látott rajzásról készült felvételek tömegével keringenek a közösségi médiában.
A kérészek a rovarvilág egyik legősibb szereplői, és aligha akad még egy állat, amelyik ennyire szűkre szabott idő alatt éli le az életét. A világon több mint háromezer fajukat ismerjük, és akármennyire különböznek is egymástól, a lényeg mindegyiküknél ugyanaz: felnőttként egy-két nap, sokszor csak pár óra jut nekik.
Ezt az időt mindössze a szaporodásra fordítják. Szájuk, emésztőrendszerük ekkorra már nem működik, enni tehát nem tudnak. Ami marad belőlük, az egyetlen nászrepülés; a peték lerakása után el is pusztulnak.
A hazai vizeken a tiszavirág (Palingenia longicauda) a család legismertebb tagja, tízcentis termetével pedig Európa legnagyobb kérésze. Az idei júniusi rajzás viszont túltett a szokásos látványon. A folyó több pontján is azt mondták a szakemberek és a partmenti lakók, hogy ekkorát emberemlékezet óta nem láttak, a Szolnoknál rögzített felvételek pedig napok alatt körbejárták a közösségi oldalakat.
A néhány órányi felszíni élet előtt persze hosszú várakozás áll. A lárvák három évig élnek a Tisza agyagos iszapjában, és közben folyamatosan fúrják a járataikat. Aztán jön egy elég meleg júniusi nap, és szinte egyszerre törnek a felszínre, ott vedlenek át — innen a tiszavirágzás.
A pár órás esemény a folyónak is sokat ad. A halak és a madarak ilyenkor jutnak a legtöbb táplálékhoz egész évben, vagyis a rajzás az egész vízi élővilágot felpörgeti. Aki teheti, érdemes legalább egyszer a saját szemével megnéznie.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
