Az Oktatási Hivatal értékelése szerint az általános iskola végzőseinek közel fele funkcionális analfabéta, azaz bármit elolvas, de nem tudja értelmezni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében még ennél is rosszabb az arány.
Számtalan probléma feszíti a hazai közoktatás ügyét, várható volt, hogy leginkább a diákok sínylik meg az áldatlan állapotokat. Hiányzó pedagógusok, státusztörvény és korszerűtlen iskolaépületek.
A most napvilágot látott lesújtó eredmények azt jelentik, hogy a most nyolcadikos diákok bár el tudják olvasni a magyar nyelven írt szavakat, nem értik a mondatok által hordozott információ lényegét, és nem tudják felhasználni a mindennapi életben.
Ráadásul Szolnokon és környékén az országos átlagnál is gyengébben teljesítettek a nyolcadikos diákok.
Radó Péter oktatáskutató a Qubit kérdésére, miszerint milyen kilátásai vannak azoknak az általános iskolát elhagyó 14 év körüli gyerekeknek, akik a kompetenciamérés szövegértési tesztjein a minimum szintet sem érték el, azt mondta: “A minimum szint alatt teljesítő tanulók nemhogy érettségit, de szakmát sem lesznek képesek szerezni, nem lehet őket tovább- vagy átképezni.”
Matematikából Budapesttel együtt 20 megye felében, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében több tíz ponttal maradt el a nyolcadikosok átlaga az országos 1602 pontos átlagtól, a legnagyobb, több mint 70 pontos lemaradást a borsodi és a szabolcsi nyolcadikosok esetében mérték.
Szövegértésből a nyolcadikosok országos átlaga mindössze 1535 pont lett, ami a 2019-es méréshez képest 73 pontos zuhanást jelent. Ráadásul ezt az országos átlagot sem sikerült megugrani Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék általános iskolái végzőseinek.
A legsúlyosabb lemaradást szövegértésből is az ország keleti felében lévő megyéinek nyolcadikosai mutatják: Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Nógrád és Szabolcs megye nyolcadikosainak átlagosan 1400 pontot sem sikerült teljesíteniük a teszteken.
A 2019-es 1608-as átlagpontszámot tavaly egyetlen megyében és Budapesten sem érték el a nyolcadikosok.
A tavaly megírt, idén kiértékelt teszteken matematikából és természettudományokból a nyolcadikosok mintegy 43 százaléka, szövegértésből az általános iskola végzős osztályába járók 40 százaléka nem érte el a 4. képességszintet. A kompetenciateszteken alulteljesítő gyerekek ráadásul nem valamiféle aranysztenderdhez képest mutatnak hiányosságokat. Az egyéni eredményeket a tesztet megírt gyerekek átlagához viszonyítják, ami azért fontos, mert az átlag maga is jelentős mértékű csökkenést mutat az előző évek átlageredményeihez képest. Vagyis az alulteljesítők aránya az egyébként is egyre romló átlaghoz képest bizonyult kiugróan magasnak.
Az oktatáskutató szomorú jövőképet fest az adatok tükrében: „Valószínűleg nemhogy gimnáziumba, de még technikumba sem fognak tudni bejutni. Nagy valószínűséggel a szakmunkásképzésben kötnek majd ki, ott pedig két dolog történhet velük: nem fejezik be azt sem, hiszen a szakmunkásképzőkben döbbenetes a lemorzsolódás, a gyerekek harmada kiesik ebből az iskolatípusból. A kétharmaduk pedig befejezi ugyan, ám azok képességszintje, akik belépéskor ilyen hátránnyal indulnak, jellemzően nem fejlődik tovább, sőt, inkább romlik”.
