Hétvégén érdemes Ceglédre látogatni – szakáll mustra és koncertek

Megosztás

Kossuth Lajos és az 1848–49-es szabadságharc előtt tiszteleg a hagyományos Kossuth Toborzó Ünnepély és Huszárfesztivál, Cegléd egyik legismertebb rendezvénye. Ezúttal is Kossuth híres ceglédi toborzó beszédének 174. évfordulóján rendezik meg az ingyenesen látogatható eseményt. A huszártábor, hagyományőrző felvonulás és rengeteg meglepetés várja idén is a vendégeket, péntektől vasárnapig.

Itt van rögtön a szombati Kossuth-szakáll mustra, ahol a legkarakteresebb szakállat viselő versenyző a Magyar Bajusz Társaság kovácsolt-bajusz-dugóhúzóját veheti át. 

De az se csüggedjen, aki nem rendelkezik tekintélyes arcszőrzettel, hiszen Kossuth nyomában címmel emlékhelytúrán vehet részt, főzőversenyen bizonyíthatja rátermettségét, vagy táncolhat egyet a szombat esti koncertek egyikén: Palya Bea, a Cimbaliband és BLAHALOUISIANA is színpadra lép.

Az 1848-as év szeptembere a szabadságharc mozgalmas hónapjai közé tartozott. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként azért érkezett Ceglédre 1848. szeptember 24-én, hogy a válságos helyzetben személyes megjelenésével adja értésére az embereknek: a jogos önvédelem feljogosítja őket a honvédelem megszervezésére. Kossuth és kísérete -  köztük Jókai Mór, Egressy Gábor, Csernátony Lajos - délután 4 órakor érkezett vonattal Ceglédre és az akkori piactérre vonult. Itt mondta el híres beszédét az egybegyűlt tömeg előtt. Személyes megjelenése nagyot lendített a hónapok óta tartó, nehézkesen szerveződő toborzás ügyén. Az a rövid idő (talán két óra), amit Kossuth Lajos a városban töltött, nemzedékekre szóló élményt jelentett a ceglédiek számára, sőt az ország valamennyi lakosának életét hosszabb-rövidebb időre meghatározta. Ezen a napon kezdődött el a magyar szabadságharc új korszaka, mert Kossuth érvelése szerint a törvények meg az igazság alapján Magyarország népe számolhatott a győzelemmel. Kossuth beszédének hatására elsőként Ceglédről indultak el az általa toborzott népfelkelők, akiket néhány nap múlva követtek a nagykőrösiek, a kecskemétiek, az abonyiak és a szolnokiak. Ők mindannyian hozzájárultak a szabadságharc első magyarországi csatájának győzelméhez.

Kapcsolódó cikkek