A tartós szárazság megdöbbentő lenyomatot hagy a Zagyva vízjárásán: a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) első féléves adatai azt mutatják, a Zagyva-Tarna térsége kapta a legkevesebb égi áldást a régióban, aminek következtében a folyó vízállása Jászteleknél folyamatosan és jelentősen elmarad a sokéves átlagtól.
Az idei év első hat hónapjában a Tisza folyó és annak összes részvízgyűjtője közül a Zagyva-Tarna vízgyűjtő területe bizonyult a legszárazabbnak – számolt be róla a KÖTIVIZIG:
Június 30-ig mindössze 160,7 milliméternyi csapadékot regisztráltak a térségben, ami elkeserítően kevés, alig éri el a sokéves átlagos 270,4 milliméteres érték 59 százalékát. Ez a drasztikus csapadékhiány közvetlenül rányomta a bélyegét a folyó jászteleki vízmércéjére, amely szinte az egész félévben elmaradt a megszokott szinttől.
A vízhiány már az év kezdetétől tisztán kirajzolódott a mérési adatokban.
Januárban a Zagyva átlagos vízállása Jászteleknél mindössze 112 centiméter volt, ami kereken fél méterrel maradt el az ilyenkor megszokott szinttől. Bár februárban a vízállás átmenetileg 145 centiméterre emelkedett, ez is 40 centiméteres elmaradást jelentett a sokéves februári középértékhez képest.
A tavasz beköszöntével a helyzet még tovább romlott, márciusban a 123 centiméteres átlagos vízállás már jelentős, 82 centiméteres elmaradást mutatott a korábbi évek azonos időszakához képest. Áprilisban a mederben mért legmagasabb szint 138, a legalacsonyabb pedig 106 centiméter volt, így a havi átlag 119 centiméteren állapodott meg, ami 71 centiméterrel kevesebb a sokéves áprilisi átlagnál.
A májusi és júniusi mérések még drámaibb képet festenek a folyó állapotáról. Májusban a havi átlagos vízállás mindössze 102 centiméter volt – 77 centiméterrel elmaradva a sokéves 179 centiméteres átlagtól –, miközben a vízszint május 25-én egészen 86 centiméterig zuhant, ami az év eddigi abszolút negatív rekordját jelentette a folyón. A vízügyi szakemberek májusban hetente háromszor végeztek vízhozamméréseket Jászteleknél: a legnagyobb mérhető vízhozam másodpercenként mindössze 1,28 köbméter volt, míg a legkisebb vízhozam alig érte el a 0,598 köbmétert másodpercenként. Júniusban ugyan tapasztalható volt egy minimális emelkedés, de a heti három mérés során rögzített vízhozamok mégis borzalmas képet mutattak.
Hogy mennyire messze van a folyó a normális, pláne az árvízveszélyes vízszintektől, azt a védelmi fokozatok határértékei mutatják meg a legjobban.
Míg az idei év eddigi legmagasabb vízállását február 8-án mérték Jászteleknél, ami szintén mindössze 162 centiméter volt, addig az elsőfokú árvízvédelmi készültség elrendeléséhez ebben a szelvényben 350 centiméteres magasság szükséges. A másodfokú fokozatot 400, míg a harmadfokú védekezést 500 centiméteres vízállásnál rendelik el a szakemberek.
Kép: Löffler Péter / Dunántúli Napló
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
