“A vidék nem lehet hírsivatag” – a szomszéd megye független sajtója a fennmaradásért küzd

Megosztás

Olyan területre vitték el a független sajtó híreit, ahol döbbenetes volt(?) a Fidesz-uralom a médiában is, a városvezetés pedig még jelen pillanatban is az áprilisi választáson nagyot bukott kormánypárt soraiból került ki. Márpedig addig elég nehéz hozzáférni a Fidesztől független hírekhez, az viszont nem csak úgy születik a semmiből.

A független sajtó az elmúlt években különösen nehéz helyzetbe került az egymás után érkező kétharmados Fidesz-kormányok egyre fokozódó nyomása és a sajtótermékek ellehetetlenítése okán. Láthattuk, hogy a közmédia és a fideszes szócsövek százmilliókat, de sokszor inkább tízmilliárdokat kaptak közpénzből a működésre, a propagandára, ugyanakkor a levegő egyre csak fogyott a kevés megmaradt független sajtó körül. Belföldi pályázati forrás gyakorlatilag nem is állt rendelkezésre jó ideje.

Emiatt kerültek nehéz helyzetbe a szomszéd megyében a Debreciner munkatársai is. A problémákat a Magyar Hang részletezte. Sajtótájékoztató Debrecenben: kipakol a helyi tévé és a helyi lapok munkatársai, aztán érkezik a politikus is. Elmondja a mondandóját – általában egy sikerjelentést –, és megköszöni a figyelmet. A médiamunkások kikapcsolják a mikrofont, a kamerát, a diktafonokat, sietve elpakolnak, és már mennek is. A debreceni független hírportál, a Debreciner újságírói szerint teljesen megszokott jelenet ez a fideszes vezetésű cívisvárosban. Sokszor találják magukat abban a helyzetben, hogy megint ők az egyetlenek, akiknek kérdéseik vannak.

A Debreciner az elmúlt években olyan ügyekről is informálta a nyilvánosságot, amelyeknek más nem járt utána: például arról, milyen vízből fog pontosan működni Debrecenben épülő CATL akkumulátorgyár, vagy korábban arról, hogy milyen körülmények uralkodnak a megye gyepmesteri telepein. Igyekeznek jelen lenni az egész megyében; ha erejük engedi, olyan települések ügyeiről is tudósítanak, ahol Porcsin Zsolt szerint évtizedek óta nem járt újságíró.

Mindehhez azonban biztosítani kell azoknak az újságíróknak megélhetését, akik készek utánajárni a helyi közügyeknek. A Debreciner esetében ez négy főt jelent. A főszerkesztőt és három újságírót, Polgár Tóth Tamást, Kántor-Újvári Gerdát és Bereczki Boldizsárt. Utóbbi két újságíró a húszas éveikben jár, pályakezdőként kerültek a laphoz. Ha nincs a Debreciner, Kántor-Újvári Gerda az egyetem után valószínűleg nem az újságírás irányába indul, Bereczki Boldizsárnak pedig a külföld jut eszébe, ha az a kérdés, merre indulna, ha a Debreciner esetleg nem éri meg a nyarat. Ebben a pillanatban ugyanis már csak a májusi fizetésekre van fedezet a Debreciner kasszájában.

Porcsin Zsolt alapító-főszerkesztő emlékeztet: nehezített pályán játszanak. Magyarországon az internetes újságírás születését az Index és az Origo vetélkedése határozta meg, amelyek ingyenes tartalmakkal versenyeztek az olvasók kegyeiért. A közönség hozzászokott, hogy „az online sajtó olyan, mint a levegő”, vagyis a tartalomért nem kell fizetni. Ha egy újság meg akarja győzni az olvasókat az ellenkezőjéről, intenzív kampányba kell kezdenie. Csakhogy ez is sok munkát igényel, és a kis műhelyek végképp képtelenek erre a célra munkaerőt megfizetni. Az ügyfélbarát online előfizetői rendszer fejlesztéséhez is szakember és sok utánajárás kellett.

Pedig nagy szükség lenne rájuk: – A vidéki Magyarország nem lehet hírsivatag, ahol a lakosság nem kapja meg az alapvető információkat a helyi ügyekről. Szükségük van tájékozottságra, hogy döntéseket tudjanak hozni, a hétköznapi életben és az urnáknál is – mondja Porcsin Zsolt. További részleteket a Hang.hu cikkében olvashatnak. (Kép: Momentum Magyarország)

Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!

Kapcsolódó cikkek