Szolnokon az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület ismét ráirányította a figyelmet a közpénzek átláthatóságára és a polgári kontroll fontosságára. A szervezet a városi döntések egy konkrét esetére reagált, amely a közgyűlés pénzügyi felelősségét és az ellenőrzés lehetőségeit is érinti.
Az egyesület egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a közgyűlés 2025. július 3-i döntésére. A testület ekkor egy működésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetéséről határozott, majd a következő napirendi pontban 30 millió forintot hagyott jóvá a fürdőprojekthez kapcsolódó feladatokra, mint például partfalrekonstrukció, napelemes rendszer vagy öntözőrendszer. A helyszínen azonban eddig nem történt semmilyen érdemi munka. A problémát súlyosbítja, hogy a cég korábban is jelentős támogatásokat kapott: 2024 novemberében 20 millió forintot, 2025 júliusában pedig további 25 millió forintot, miközben bizonytalan volt a működése.
Az eset kapcsán az Agórát megkérdeztük öt fontos kérdésről és a válaszaikból kiderül, hogyan látják a helyzetet, és milyen eszközökkel próbálnak hatni a városi döntéshozókra.
1. Milyen célt, üzenetet szeretnének elérni azzal, hogy nyilvánosan felhívják a figyelmet a közgyűlés pénzügyi döntéseire?
Az Agóra válasza szerint: „Ha egy civil szervezet, Szolnokon az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület végzi el azt, amit az önkormányzat elmulaszt — az a város érdeke, a demokrácia védelme és a közpénzek átlátható felhasználása miatt különösen értékes és fontos. Másrészről pedig ezzel kritikát is megfogalmazunk.”
2. Hogyan látják, milyen formában lehet a polgári kontroll és az átláthatóság eszközeivel a közgyűlést számonkérni ezekben a kérdésekben?
„A szervezet szerint a magyar jogszabályok és a demokratikus működés elvei egyértelműen rögzítik: a helyi önkormányzat közpénzt kezel, ezért működése nyilvános, döntései pedig elszámoltathatók. Amennyiben ezt a városvezetés nem biztosítja, a feladatot — teljesen jogszerűen — a lakosság és a civil szervezetek veszik át. Szolnokon ez ma rendkívül nehéz, mert egyik politikai oldaltól sem kapunk érdemi információkat. Folyamatosan a sorok között kell keresnünk, de amit megtalálunk, azt minden esetben meg is osztjuk. Egy civil szervezet számára a nyilvánosság az egyetlen, ugyanakkor nem elhanyagolható eszköz. Ennek pedig hatással kell lennie a közgyűlésre és az átláthatóságra.”
3. Milyen lépéseket tervez az Agóra, hogy a szolnoki polgárok számára világossá váljon, hová tűntek a városi pénzek, és hogyan lehet az esetleges visszaéléseket megelőzni a jövőben?
„Szerencsére egyre többen ismerik meg a munkánkat, egyre többen fordulnak hozzánk bizalommal, és egyre többen tapasztalják meg, hogy ezt nyugodtan megtehetik, hiszen a diszkréció számunkra minden esetben alapelv. Sokan elfáradtak attól, ami az elmúlt időszakban az önkormányzatiságban történt és történik Szolnokon, és változást szeretnének. Mi ebben próbálunk segíteni.”
4. Hogyan értékelik, hogy a közgyűlés újabb ingatlanadó-emelést hajtott végre, miközben a korábbi közpénzek felhasználása nem volt teljesen átlátható?
Az Agóra szerint: „Az ingatlanadó bevezetését sem támogattuk, és az emelését sem. Meggyőződéssel állítjuk, hogy ezek a pénzek ma is megvannak – plusz adó vagy adóemelés nélkül is. Csak akarat kellene ahhoz, hogy a város gazdálkodása lényegesen körültekintőbb és racionálisabb legyen, és ne a lakosság terheit kelljen tovább növelni. Az elkövetkező időszakban az Agóra Egyesület kommunikációja ezeket a problémákat fogja bemutatni és elmondani a közvéleménynek, megoldási javaslatokkal.”
5. Terveznek-e további közösségi vagy jogi lépéseket annak érdekében, hogy a szolnoki polgárok bizalma helyreálljon, és hogy a városi döntéshozók felelősséget vállaljanak a közpénzekért?
A szervezet így válaszolt: „Küldetésünk lényege, hogy minél szélesebb körben feltárjuk a problémákat, és megoldási javaslatokat keressünk rájuk. Mindezt, mint jogkövető állampolgárok tesszük, így a válasz is viszonylag egyszerű. Mármint, hogy milyen esetben a nyilvánosságon és milyen esetben a hatóság lehet a megoldás — minden egyes ügyben más és más. Úgy gondoljuk, hogy érdekes és izgalmas időszak előtt állunk.”
Az Agóra hangsúlyozta, hogy a közgyűlés felelőssége valós: ha olyan kifizetéseket hagy jóvá, amelyek mögött nincs tényleges teljesítés, vagy működésképtelen cégnek utal, az jogi következményeket, akár büntetőjogi felelősséget is felvethet. A szolnoki polgároknak joguk van követelni a független vizsgálatot, a kifizetések és tartozások átlátható feltárását, a felelősök azonosítását, valamint a döntések pénzügyi és jogi átvilágítását.
Az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület arra törekszik, hogy a városi pénzek felhasználása átlátható legyen, és a polgári kontroll érvényesüljön. Folyamatosan bemutatják a felmerülő problémákat, és javaslatokat kínálnak azok megoldására.
Kép: Nagy Balázs
