Az EDDA frontembere csak egy a sok közül, aki látványosan igyekszik minél közelebb lenni a Fideszhez és a miniszterelnökhöz. Pedig közülük jó néhány olyan is található, aki eredetileg például “balliberális” volt, amíg az MSZP volt hatalmon, aztán hirtelen nagyjából 2010-től “megvilágosodtak”.
Az autonóm, gondolkodó emberek helyett előnyösebb, ha megfizetik azt, aki a személyiségével képes befolyásolni a választókat. Az influencerek világára komplett iparág épült, a piacvezető ügynökség a kormány közeléből startolt el. A Hvg.hu elemzéséből kiderül, milyen látszatvilágra épül a celeblét és milyen sok közöttük a politikai szélkakas is.
Az Orbán-rendszer 13 éve alatt felnőtt egy olyan generáció, amelyik talán nem is tudja: volt idő, amikor még a szellemi hátországukkal dicsekedtek a pártok. Írók, történészek, művészek befolyásolták, sőt néha egyenesen csinálták a pártpolitikát. Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter, Makovecz Imre, Csoóri Sándor szavára nemcsak az ország, hanem a pártok is figyeltek.
Az első Orbán-kormány, majd az utána következő, ellenzékben töltött nyolc év azonban még inkább a saját elit és kulturális narratíva felépítéséről szólt: minden skalpra büszkék voltak, a mellettük álló művészeket előszeretettel ültették ki – olykor szó szerint is – a tribünre. E díszvendégek azonban egyre inkább a széles körben kedvelt sportolók és a könnyűzene ismert alakjai közül kerültek ki. Az első ilyen, emlékezetes „seregszemle” a Fidesz 2002-es Kossuth téri nagygyűlése volt, ahol jelentős feltűnést keltett Egerszegi Krisztina és Kovács Kokó István megjelenése.
Celebjei zömét egyébként a szocialistáktól örökölte a Fidesz. Nem kellett sokat csábítgatni őket, jöttek maguktól. Míg az Egyesült Államokban a sztárok a saját meggyőződésük alapján, anyagi érdek nélkül lépnek fel a politikusok mellett, Magyarországon mindent átszőnek az állami tiltás és támogatás hajszálerei, így a politikai kiállás minden esetben és minden oldalon pénzre, szereplési lehetőségre, állami elismerésre váltható.
Az pedig hamar világossá vált, hogy 2010-ben hosszú távra eldőlt, kié lesz a politikai hatalom és vele az államkassza kulcsa. Egyedül a jobboldal tudott olyan karrierutat kínálni, amilyet például Rákay Philip bejárt, aki egyszerű műsorvezetőből dúsgazdag politikai megmondóember és aktor lehetett, ráadásul filmes ambícióit milliárdokkal támogatja az állam.
Sokan úgy érezték, a korábbi éra nem becsülte meg őket eléggé. Fásy Ádám például azzal magyarázta szakítását a baloldallal, hogy Gyurcsány Ferenc nem fogadta a köszönését egy kampányrendezvényen, amikor a színpadon egymást váltották. Pedig 2006-ben még az MSZP szakértőjeként járkált be a parlamentbe, 2010-ben pedig miniszterelnöki ambíciói is voltak, aztán gyorsan beállt a Fidesz mögé. Lányával, „Zsülikével” énekelte Orbán Viktornak, hogy „Boldog születésnapot!”, a miniszterelnök pedig a zenész szívműtéte után személyes hangú levéllel viszonozta az élményt.
Az új igazolások között van Kis Grófo is. „Mi nagyon szeretjük a miniszterelnök urat, csak Ön, csak a Fidesz” – coming outolt a Nézését és a járását című nótáról ismert zenész, amikor a tavalyi választási kampányban meglátogatta Orbán Viktort a Karmelita kolostorban. Bár a kormánnyal való barátság haszna általában konkrét megrendelésekben is testet ölt, valószínű, hogy Kis Grófo esetében a presztízs nyom többet a latban, hogy „speciálba” szelfizhetett a miniszterelnökkel.
A kereskedelmi tévékből egyre inkább kikopó Győzikénél is egyszerre volt jelen a közösség utáni vágy, a szereplési lehetőség és az egzisztenciális érdek, amikor a Békemenet első sorában lépdelt.
Olyan megosztó celebek is felsorakoztak a párt mellett, mint a konzervatív értékrenddel aligha kompatibilis egykori playmate Kelemen Anna, akit szavai szerint a kormány homofób lépései győztek meg.
Nagy Feró története inkább szellemi útkeresésnek tekinthető, ahogy lázadó zenészként a rendszerváltás után először az SZDSZ-szel szimpatizált, aztán jött az MDF, majd egy hosszabb MIÉP-es korszak. Amikor aztán csúnyán kitették a MIÉP-ből, rájött, hogy valójában fideszes, pontosabban – ahogy ő fogalmazott – „Fidesz-csicska”, aki kocsmai szintre transzformálva is át tudja adni a kormány üzeneteit.
A rendszerváltás idején Pataky Attila is az SZDSZ-ben találta azokat, akikre fel tudott nézni, majd ahogy múlt az idő, ő is a győztes politikai oldalban vélte meglelni a jövő zálogát.
Sokkal inkább tisztán karrier- és támogatásfüggő volt Mága Zoltán pálfordulása. Első újévi koncertjét még a Népszava, a Klubrádió és a Szabad Föld támogatta, hogy aztán 2014-re számos jobboldali, pártkötődésű cég szerepeljen a show félszázasra hízott támogatói listáján. Ott volt a Fidesz 2010-es választások után tartott buliján is, és ha már olyan „remek társaság gyűlt össze”, engedett a kérésnek, és előkapta a hegedűjét. Csiszár Jenőt, aki a Heti Hetesben lett országosan ismert televíziós személyiség, egészen a milánói főkonzulságig repítette, hogy időben beállt a NER mögé, de megtalálta a számítását Hajdú Péter producer és a Bagi Iván–Nacsa Olivér-páros is.
A kereskedelmi televíziók által kreált sztárok közül is elsősorban az állami, önkormányzati források miatt találták meg sokan az utat a Fideszhez a Vastagh testvérektől Tóth Gabiig.
Utóbbi egy lépéssel tovább is ment, és a jobboldal emblematikus művésze akar lenni, átvéve az egyre inkább az idősebbeknek játszó Ákos helyét. További részletek a Hvg eredeti cikkében olvashatók. Kit hiányolunk a nagy felsorolásból? Voltak még jó néhányan, akiknél hirtelen a Fidesz lett a legfontosabb, említsük meg például Zalatnay Saroltát is. Vajon ha egyszer bukik a NER, a fent említett sztárok megmaradnak fideszesnek, vagy ismét csapódnak valahova máshova?
