Hont András, az Átlátszó újságírója a júniusi önkormányzati választásokra készülés jegyében Eger és Szolnok összehasonlításával igyekezett szemléltetni a sok tekintetben azonos, de jelentős különbségekkel egyaránt bíró szomszédos megyeszékhelyek politikai-közéleti állapotát. Érdemes-e aggódni a szolnoki Fidesznek? Melyik két városvezető előzi meg Szalay Ferencet a legrégebben hivatalba lépők sorában? Mik a legfontosabb kritikák a városvezetés felé? Találunk érdekes információkat.
Ha egy teljes képet akarunk adni Szolnok elmúlt harminc évéről, valóban érdemes a rendszerváltással kezdeni, ahogy Hont is tette: a ’90-es évek elején, az ipar visszaesése és ezzel együtt a munkahelyek megszűnése értelemszerűen fájdalmas volt a városnak. Majd ugrunk néhány évtizedet és azt tapasztaljuk, a problémák ugyanúgy itt maradtak velünk.
„Mennyit ér ez a költségvetés? Ilyenkor ez a kérdés merül fel. 53 milliárd helyett 32 milliárd. Ebben az évben van utoljára betervezve 7,7 milliárd fejlesztés. A jövő évre szinte nulla. Nem ötödére, nem ötvenedére, ötszázadára csökkennek a jövő évben, 2025-ben várható fejlesztések” – ezt már Györfi Mihály alpolgármester mondta a februári testületi ülésen a költségvetés kapcsán. Annyi biztos, ha financiális nehézségekre gondolunk, ez a döntés még gyakran elő fog kerülni.
„Szolnok első polgármestere ugyan az országos trendnek megfelelően egy SZDSZ-es lett Kőnig László személyében, azonban ő 13 hónap múlva családi és egyéb okokból lemondott, és ekkor került a város élére a Fidesz későbbi erős embere, Várhegyi Attila. A település amúgy is jelentős fideszes kötődéssel rendelkezik, pontosabban több fideszes kötődik Szolnokhoz. Itt született a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, és Orbán Viktor maga is élt itt két évig. Szolnoki továbbá az a Nyerges Zsolt, aki sokáig a párt kettes számú gazdasági háttéremberének számított” – foglalta össze az Átlátszó a demokrácia kezdeti lépéseit és a város kitüntetett politikai jelentőségét.
Érdemes megfigyelni eközben, hogy Szalay Ferenc megválasztása négy évről négy évre elég szoros versenyben dőlt el. 1998-ban például 41,8%-ot kapott, míg a baloldal 39,3%-ot. 2002-ben egy ciklusra az MSZP-s Botka Lajosné irányította a várost, de egyből visszatért Szalay, kevesebb, mint egy 1%-os különbséggel. Ebbe a sorba illik az eddigi utolsó, 2019-es voksolás, ahol az MSZP-s Radócz Zoltán kevesebb, mint 300 szavazattal maradt alul.
A kaposvári Szita Károly és az angyalföldi Tóth József után egyébként Szalay Ferenc a harmadik legrégebben hivatalba lépett nagyvárosi polgármester. Az Átlátszó összefoglalta azt is, hogy milyen kritikákkal kell szembenéznie az idei kampányban. Itt van például a szolnoki Riverstone szálloda helyzete, ami a hangos bejelentések, alapkőletételek és nyilatkozatok ellenére jelentős csúszással fog megvalósulni a Holt-Tisza partján. Nemrégiben a Szol24 is eljutott az építkezés helyszínére.
„A vezetés kritikusai azt emlegetik, hogy megtorpant a fejlődés, és hiába a látszólag jó fideszes kapcsolatok, a város lobbiereje elenyésző más hasonló méretű településekhez képest.”
Az ellenzék aktuális helyzete megnyugtató lehet számukra, de a pőre statisztikai adatok alapján a Fidesznek sem érdemes hátradőlni Szolnokon. Az Európai Parlamenti és az országgyűlési választásokon egyaránt az látszik, hogy tömbösítve fej-fej mellett állnak a kormánypártokat és az ellenzéket támogatók aránya.
