Valami van, csak… – Műjéghelyzet Magyarországon

Megosztás

Ha máskor nem is, az évvégi ünnepek környékén minden nagyobb városban gondoskodnak arról, hogy legyen némi szabadtéri korcsolyázási lehetősége – leginkább – a fiataloknak. Mivel a klimatikus változások okán a telek egyre kevésbé tűnnek hidegnek, műjégre van szükség, amit hol így, hol úgy biztosítanak. Körképünket a Borsod24, a Debreciner, a KecsUP, a Nyugat, a Szabad Pécs és a Veszprém Kukac munkatársai készítették.

Veszprém: Ó, a Balaton, régi teleken…

A balatoni jég a társasági élet színtere volt a két világháború között. Külön jégvonatokat indítottak Pestről. Volt jégkorcsolya, jégkorong, jégvitorlás bajnokság, táncos népünnepély. A keszthelyi premontrei gimnáziumban kötelező tárgy volt a korcsolyázás, a nyolcvanas évektől a veszprémi testneveléstanárok hetente legalább egyszer a Balaton jegén tartottak órát.

Évekig arról szólt a fáma, hogy a veszprémieknek, az ország legnagyobb szabadtéri korcsolyapályája áll a rendelkezésükre. A megjegyzés úgy hét évvel ezelőtt még fedte is a valóságot, de amióta szubmediterránná alakult az éghajlat, az óriás ingyen koripályának annyi. Tekintettel a klímajóslatokra, a balatoni jégpáncélra aligha számíthatunk a közeljövőben, a távoliban pedig még kevésbé.

A kilencvenes években Veszprém vezetői a természet szeszélyeit akarták kicselezni, amikor ismét a városba hozták a jeget. Kísérleteztek jég- és műanyag pályákkal egyaránt, a Stop Shop bevásárlóközpontnál, a Jutasi lakótelepen, az Arénánál sátor alatt is. Ám minden szempontból az Óváros téri volt a nyerő, nem véletlenül került 2020-ban a 10 legszebb hazai korcsolyapálya közé.

Az Európa Kulturális Fővárosa évében nyári koncerthelyszínként működő Gyárkertben most ideiglenes kori- és hófánkpályát alakítottak ki. Jó hír, hogy a korcsolyázás kedvelői minőségi szabadtéri jégen is csúszhatnak a 3 éve üzemelő Tüzér utcai Jégcsarnokban.

További részletek a Veszprém Kukac cikkében olvashatók.

Fotó: Veszprém Kukac / Gödri Levente

Két olimpiai aranyérmes korist is adott az országnak Pécs, de még mindig nincs fedett jégcsarnoka a városnak

Pécsett van időszakosan, a téli hónapokban nyitva tartó városi műjégpálya, amely idén a tervek szerint március 8-ig, nőnapig üzemelhet. A Szabad Pécs jégpályákról, téli sportokról és ezekhez kapcsolódó fejlesztésekről, illetve fejlesztési álmokról szóló cikkében körképet ad Pécsről és közvetlen környékéről, ideértve az alternatív zenei fesztiváljáról is ismert Orfűn lévő lehetőséget, de a cikk nagy részében azzal foglalkozik, mi kell ahhoz, hogy a Dunántúl legnagyobb, 140 ezres városában, egyetemi és régióközpontban végre lehessen fedett műjégpálya.

Jelenleg egy, az elmúlt tíz évben elvégzett kisebb fejlesztésnek köszönhetően a pécsi műjégpálya alkalmas jégkorongmérkőzés rendezésére és jégtáncversenyt is tarthatnak a létesítményben, de például rövidpályás gyorskorcsolyaversenyt már nem tekinthetnek meg helyben a pécsiek, miközben a város két short track olimpiai bajnokot is adott az országnak: Burján Csabát és Knoch Viktort.

Pécs jelenleg is rendelkezik érvényes építési engedéllyel a városi műjégpálya befedésére, ez azonban 2,5-3 milliárdos beruházás, amit a város önerőből nem, talán még tao-támogatások segítségével sem tud megvalósítani, ha nem kap a fejlesztéshez állami forrást.

A pécsi sportfejlesztésekért felelős polgármesteri biztos szerint kiemelt sport- és fejlesztési cél Pécsett a fedett jégpálya megvalósítása, és szerinte nem elképzelhetetlen az sem, hogy a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium egyedi igény alapján támogatni fogja kérelmüket.

További részletek a Szabad Pécs cikkében olvashatók.

Fotó: Szabad Pécs / Babos Attila

Miskolcon, Edelényben, Tiszaújvárosban, Szikszón és Encsen is volt mobil műjégpálya az adventi időszakban

Az elmúlt hónapokban a szokásosnál is több szó esett a jégről Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megye többi településén. Egyrészt megfagyott és díszkivilágítást kapott a híres lillafüredi vízesés, ám ennél sokkal érdekesebb témát szolgáltatott az újságíróknak és a korcsolyasport szerelmeseinek az az öt mobil jégpálya, amelyeket az adventi időszakra építettek fel az önkormányzatok Miskolcon, Edelényben, Tiszaújvárosban, Szikszón és Encsen.

Az ajándékba kapott lehetőségek kapcsán a Borsod24 annak is utánajárt, mikor készültek el az első állandó jeges létesítmények, hogyan lehetett nyáron is üzemeltetni némelyiket, milyen fejlődésen mentek át az évtizedek alatt a pályák és a csarnokok.

Szó esik Jegesmedvékről és Jégvirágokról, kiderül, mennyire népszerű ez a szabadidő- és versenysport Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és a lap munkatársai azt is elmesélik, jelenleg melyik településeken működik jégpálya, illetve miből finanszírozható és miképpen fog fejlődni a következő időszakban a korcsolyázáshoz szükséges infrastruktúra.

További részletek a Borsod24 cikkében olvashatók.

Fotó: Borsod24

Szombathelyen nemrég nyílt új jégcsarnok, de van, aki a szántóföldeken korcsolyázik

1987-ben nyitották meg Szombathelyen a Kenderesi utcában, a Csónakázótó szomszédságában a szabadtéri műjégpályát. A pálya népszerű volt, az időjárás függvényében általában november közepétől február végéig volt nyitva közel 40 évig. Szerveztek ide jégkarnevált, fürdőruhás korcsolyázást, jégdiszkót, Mikulástalálkozót.

Közben azonban tao-pénzekből felépült egy modern jégcsarnok a szabadtéri pálya szomszédságában, egy jégkorong egyesület tulajdonában és kezelésében. A jégcsarnok tavaly az energiaválság miatt zárva volt, de a jelenlegi szezonban biztosan nyitva marad.

A szabadtéri pálya az energiaárak miatt 2022-ben már nem nyitott ki, az önkormányzat célja, hogy a korcsolyázókat a jégcsarnokba tereljék át, ahol 2000-2500 forint a napi belépő.

Közben Szombathely környékén egyre többen fedezik fel, hogy a nagy hidegben a belvíz is megfagyott, és a szántóföldek jege is alkalmas a korcsolyázásra.

További részletek a Nyugat.hu cikkében olvashatók.

Fotó: Nyugat.hu / Nagy Zoli

Debrecenben tíz éve számolták fel utód nélkül a nagyerdei szabadtéri műjégpályát

Számosan vannak, akik gyerekként ezen a helyen húztak először korcsolyát a lábukra, eleinte botladozva itt tanultak meg talpon maradni, siklani a jégen. Sokaknak hiányzik, s nem értik, az ország második legnagyobb – és egyre gazdagodó – városában miért nincs az egész szezonban nyitva tartó szabadtéri műjégpálya.

Az1970-es évek végén épült, 2013-ig működött ősz végétől tavasz kezdetéig, aztán bezárták, kapuja felett még mindig látható az egyre rozsdásodó táblája, egykori helye most az enyészeté. A városvezetés szerint nem volt pénz a felújítására, és amúgy is az erőforrásokat inkább a város másik végébe épített jégcsarnokra koncentrálták.

Ideiglenes pótlás gyanánt 2013 decemberében aztán az év végi ünnepekhez kötődő látványosságként egy alkalmi műjégpályát építettek Debrecen közepére, a Nagytemplom elé.  Kósa Lajos akkori polgármester akkor megígérte, hogy a „mobil jégpálya” majdani végleges helye az új Nagyerdei Stadion mellett lesz az elkövetkező években november végétől márciusig. Aztán úgy is lett, bár nem teljesen az a nagyszabású terv valósult meg, amit Kósa előzetesen felvázolt. De mára már ez is a múlt. Nincs ideiglenes szabadtéri műjég a stadion északi kapujánál sem.

Ami maradt az utóbbi években, az a december-januári kisebb alkalmatosság Debrecen főterén, az úgynevezett adventi korcsolyapálya. Kicsi is, olvadékony is, de a miénk – mondogatják azok a debreceniek, akik még emlékeznek a régire a Nagyerdő szélén, s nem kevés nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor a város fiataljai számára egész télen a szabadtéri műjég volt a legkedveltebb találkozási és sportos szórakozási lehetőség.

További részletek a Debreciner cikkében olvashatók.

Fotó: Debreciner / Koppányi Szabolcs

Hoki, kori, suhanás – az alföldi műjégpályák öröme

Kecskeméten telente több állomáson is lehetősége nyílik a jég szerelmeseinek, hogy kedvenc téli sportjaiknak hódoljanak. Központi vagy városszéli, fedett vagy szabadtéri, ingyenes és fizetős műjégpálya is várja a korizni vágyókat.

A legnépszerűbb és leglátogatottabb a gokart pálya melletti szabadtéri jégpálya, amely december 1-jén nyitott, és egészen január 21-ig tartott nyitva – a városban sokan nem értik és nagyon sajnálják a korai szezonzárást, hiszen februárban és akár márciusban is bőven lehetnek még korcsolyázásra alkalmas napok (és a gyakran enyhe decemberi napokon, plusz 10-15 Celsius-fokban is nyitva volt a pálya).

A hírös városban már 2013 óta óta hagyomány, hogy a főtéren is várja egy kisebb méretű szabadtéri jégpálya a korcsolyázni vágyókat. Idén sem volt ez másként, a Hírös Agóra által szervezett téli fesztivál keretében egészen január 15-ig üzemelt a jégpálya, amelyre egész decemberben ingyen lehetett felmenni. Aki nem tudott magával vinni korcsolyát, a helyszínen tudott bérelni, a kezdők pedig a tanuláshoz műanyag segédeszközöket kérhettek.

A Benkó Zoltán Szabadidőközpontban 2017-ben nyitotta meg először kapuit a jégpálya, akkor még egy kezdetlegesebb formában. A 20×40 méteres nagyságú fedett (sátras) pálya elsősorban a Kecskeméti Sportiskola növendékei számára nyújt lehetőséget jégkorongozásra, de előre meghirdetett időpontokban a nagyközönség is használhatja.

További részletek a KecsUP cikkében olvashatók.

Kiemelt fotó: KecsUP / Hraskó István

Kapcsolódó cikkek