elentős változásokat hoz az új év, változik az egyetemi felvételi rendszer és a tanárok szerződése is. Változik az üzemanyagok jövedéki adója, valamint a Széchenyi Kártya Programban már elektromos autóra is vehetünk fel hitelt. Megszűnik a boltokban a SZÉP-kártyás fizetés, emellett elindul a palackok visszaváltási rendszereevezetésre kerül a globális minimumadó ezálta a magyar adórendszer is módosul – főleg a vállalatok szempontjából, akiknek jövő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere fogja készíteni az adóbevallását.
Autópálya
Január 1-től, ahogy arról már korábban beszámoltunk, fizetőssé válik az M44-es teljes szakasza. A matricák ára átlagosan 16,4 százalékkal emelkedik, személyautósoknak az éves országos matrica 49 190 forintról 57 260 forintra drágul, az éves megyei sztrádamatricák pedig 6660 forintba kerülnek majd a tavalyi 5720 forint után. Március 1-jétől egynapos matricát is lehet venni, ennek az ára 5150 forint lesz.
Drágul az üzemanyag
Nemcsak az autópályadíjak emelkednek jelentősen, de az üzemanyagok ára is. A kormány adóemelésének köszönhetően januárban összesen 41 forinttal emelkedik majd a benzin és a gázolaj ára. A MOL arról döntött, hogy két részletben vezeti be az emelést, az első 20 forintos emelkedés január 1-től lép életbe, a második 21 forintos emelés pedig január 15-én.
Változik az érettségi
2024-től átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, változnak a természettudományos tárgyak vizsgái és teljesen új tárgyakat is lehet majd választani. Az eddigitől is nagyobb lesz a hangsúly a lexikális, tárgyi tudás elsajátításán. Idén már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, és érettségizni sem lehet majd belőle. Ezzel párhuzamosan például a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből.
Felsőoktatási felvételi
2024-től átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert. A legfontosabb változás, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólása lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba. Az 500 pontból 100 pont sorsáról az egyetemek saját hatáskörükben dönthetnek. Akár szakonként is más követelményeket szabhatnak meg, ezzel a bemeneti szűrésben nagyobb autonómiát kapnak a felsőoktatási intézmények.
Státusztörvény és béremelés
Hivatalosan január 1-től lép hatályba a közoktatásban maradt pedagógusok új szerződése. Ezzel a pedagógusok hivatalosan is kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból, és átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. A törvény elfogadását meglehetősen sok tiltakozás előzte meg.
A kormány ígérete szerint hároméves pedagógus-bérfejlesztési program indul januárban, miután lehívhatóvá vált az uniós pénzek egy része. Ennek keretében először egy 32,2 százalékos béremelést hajtanának végre.
Orbán Viktor a decemberi Kormányinfón azt mondta: a magasabb fizetést már a februári bérrel megkaphatják a tanárok. A feltételes mód azért indokolt, mert a kormány a bérfejlesztés megkezdéséhez még vár egy papírt az Európai Bizottságtól, ami igazolja, hogy valóban megkapják utólag az ígért pénzt. A béremelést nemcsak a tanárok, de az óvodapedagógusok is megkapják.
Széchenyi kártyák rendszere is átalakul
2024-től már nem lehet hideg élelmiszert vásárolni a boltokban SZÉP-kártyával. Januártól ismét csak melegételre, szállásra, szabadidős szolgáltatásokra lehet költeni a kártyákról, így a szállodáknak, szolgáltatóknak és éttermeknek könnyebb lesz a helyzetük, mivel az emberek újra kénytelenek lesznek náluk elkölteni ezt a pénzt.
Az pedig a vállalkozásoknak lehet érdekes, hogy januártól bővítik a Széchenyi Kártya Programot: elektromos autóra is használható lesz a hitel.
Elindul a palackok visszaváltási rendszere
Ugyan csak júliustól lesz kötelező a gyártóknak betétdíjas palackokban árulni az italaikat, de a Mol MOHU rendszere már januárban elindul, és a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben és az 1000 főnél népesebb településeken már a visszaváltó-automatákkal is találkozhatunk.
Az 50 forintos betétdíj az 1 deciliternél nagyobb és 3 liternél kisebb, fémből, műanyagból vagy üvegből készült egyszer használatos italok csomagolására fog vonatkozni. Ez alól kivétel a tejtermékek és a tejalapú italok, ott továbbra sem kell betétdíjat fizetnünk. Az újratölthető, jellemzően üvegből készült palackoknál (például borosüvegek) is más lesz a helyzet, itt a gyártó határozhatja meg a betétdíj összegét, és visszaváltani sem minden automatánál lehet majd.
Fontos, hogy ne nyomjuk össze a palackot, mert az automata csak sértetlen állapotban fogja visszavenni azt.
Miután ez megtörtént, három lehetőség közül választhatunk:
- visszautalják az összeget a bankszámlánkra egy telefonos program segítségével,
- különböző ajándékutalványban kaphatjuk meg az összeget, attól függően, melyik üzletben van az automata,
- el is adományozhatjuk az összeget: ha ezt az opciót választjuk, a gyermekegészségügyet tudjuk vele 2024-ben támogatni.
Adóváltozások
A globális minimumadó lényege, hogy a nagy multinacionális cégek ne tudják a pénzeik különböző országokba tologatásával kijátszani a helyi adókat – az egyezményhez csatlakozó országok vállalták, hogy minimum 15 százaléknyi adót szednek a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító óriáscégek nyereségéből. Mivel Magyarország először elutasította a globális minimumadó tervét, az amerikai-magyar egyezmény felbontása is egy nyomásgyakorlás volt az Egyesült Államok részéről. Végül hazánk is beleállt az egyezménybe, ezért ugyan a globális minimumadó csak 2025-től érkezik, a legfontosabb elemeit már az őszi adócsomagban elfogadta a parlament, így a 15 százalékos megadóztatást biztosító kiegészítő adó mellett különböző kedvezményekkel is készülnek januártól az óriásvállalatoknak.
Ha ez nem is, de az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény felbontása a lakosságot is érinthetné, a magyar kormány azonban egy jogi eszközzel kikerüli ezt. Az 1979 óta érvényben lévő egyezmény lényege az volt, hogy a két ország ne adóztassa meg duplán azokat a magánszemélyeket és cégeket, akik Magyarország és az Egyesült Államok között mozgatják a jövedelmüket. Elsősorban az Amerikából érkező osztalék, árfolyamnyereség és kamat kapcsán merülhetne fel probléma, így Magyarországnak most korrigálnia kellett, nehogy végül duplán adóztassák azokat.
Az Európai Gazdasági Térség kedvezményei fognak mostantól vonatkozni az OECD országokra is, így nem kell még egyszer adózni az OECD-államokból (például az Egyesült Államokból) érkező kamat- vagy értékpapír-jövedelmünkre. Ugyanez lesz érvényes az előadókra is, akiknek elég, ha a tevékenységük végzésének a helyén leadózzák az abból bejövő pénzeket.
A lakossági adóbevallásokhoz hasonlóan jövő évtől a vállalatok bevallástervezeteinek elkészítését is magára vállalta a NAV, így januártól érkezik az eÁFA rendszere. A cégeknek csak el kell fogadni az adóhivatal bevallástervezetét, amit a NAV az online pénztárgépek, az online számlaszolgáltatások, a vámhatározatok és a cégek könyvelőszoftvereinek az adataiból gyúr össze.
Decemberben 266 800 forintra emelkedett a havi minimálbér, ami több adózási értékhatár alapjául is szolgál, így januártólnőnek az átalányadozó egyéni vállalkozók bevételi határai is – 32 millió 16 ezer forint lesz a maximum, amit ebben az adózási formában el tudunk számolni, kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig 160 millió 80 ezer forint. Szintén a minimálbérhez kötik az adómentes jövedelem összegét, így ez most 1 600 800 forint lesz (40 százalékos költséghányad esetén pedig 2 688 000 forint).
Forrás:Telex.hu
