Egy 91 országon átívelő tanulmány szerint a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában, valamint helyi szinten is aktívan hozzájárulnak az erőforrások fenntartható kezeléséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek a döntéshozatalban való részvétel terén.
A Másfélfok legfrissebb cikke szerint a nők és lányok kulcsfontosságú szerepet játszanak a hatékonyabb környezet- és klímavédelemben. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a társadalmilag elvárt nemi szerepek miatt a nők a férfiaktól eltérően értékelik a kockázatokat, és jellemzően családjuk és közösségeik jólétét helyezik előtérbe az erőforrás-gazdálkodási döntésekben.
Ezek a döntéshozatali különbségek a nemzeti politikában is megfigyelhetők: egy 91 országon átívelő tanulmány megállapította, hogy a több női képviselővel rendelkező nemzeti parlamentek szigorúbb klímapolitikákat fogadtak el.
Ezek a klímapolitikák alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetnek, így mérsékelve az adott ország hozzájárulását a klímaváltozáshoz. A nők szerepe a helyi döntéshozásban is alapvető fontosságú, részvételük hozzájárul például a fenntarthatóbb földhasználathoz, a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növeléséhez és a közösség igényeit szolgáló napelemek telepítéséhez is.
Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek mind a döntéshozatalban való részvétel, mind pedig a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Míg a nők – különösen az őslakosok és a „Globális Dél” országaiban élők – sokszor vezető szerepet töltenek be a klímaaktivizmusban és az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekben otthonuk közelében, a környezettel kapcsolatos döntéshozatal minden szintjén alulreprezentáltak.
Az ENSZ nőjogi és esélyegyenlőségi ügynökségének (UN Women) becslése szerint a nők 64%-a világszerte nem rendelkezik a férfiakéval egyenlő földjogokkal, így ahol a földtulajdonlás előfeltétele a részvételnek, a nők sokszor kimaradnak a saját megélhetésüket is érintő döntésekből. De a nemek közötti egyenlőség nemcsak a helyi, de a nemzeti és nemzetközi szintű környezettel kapcsolatos döntéshozásban is ritka, a környezetvédelmi minisztériumokban átlagosan csak minden harmadik alkalmazott nő.
2022-ben a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26%-a volt nő, ami előrelépés az 1995-ös 11%-kal szemben. Magyarországon ez a szám 13%, ami jóval a világátlag alatt van. A globális arány javításában segített, hogy az országok több mint kétharmada alkalmazott nemre vonatkozó kvótát – akár jelöltkvótákat, akár fenntartott helyeket a parlamentben –, ami egyre inkább teret adott a nők politikai szerepvállalásának. Ugyanakkor ilyen ütemben haladva a nemek közötti egyenlőség csak kb. 2063-ra valósulhat meg a nemzeti jogalkotó szervekben.
