“Az oktatás összeomlása nem jövő idő, hanem a jelen”

Megosztás

Annak idején nagyon sokan lenézték a “kockás inges tanárlázadást” bő tíz évvel ezelőtt, pedig ugyanúgy nagyon fontos, azóta valóban ránk szakadó problémákkal szembesülhettünk (volna) ezen keresztül. De ugyanúgy nem álltak be mögé a lényeget nem értő emberek, mint ahogy a fekete ruhás nővér mögé sem, azóta pedig láthatjuk, milyen fontos igazságokat mondott ki sok-sok évvel ezelőtt.

Azóta megnézhetjük, hova jutott a közegészségügyi ellátás és a közoktatás is. Sok tekintetben visszafordíthatatlan károsodást okozott a jelenlegi kormányzat, amiből kilábalni évtizedek munkája lesz. De talán az egyik legrosszabb, hogy egyszerűen már senki nem meri kinyilvánítani a Fidesz álláspontjával szemben álló véleményét, mert tart a következményektől, általában nem véletlenül.

Pilz Olivér egy miskolci pedagógus és 2011-ben a kockásinges tanármegmozdulás legfőbb arcaként ismerhettük meg. Most megtudhatjuk tőle, hova jutott azóta a közoktatás az elmúlt tíz évben. A részleteket a Hvg.hu osztotta meg velünk.

„Azóta sokat romlott a helyzet. Számosan azt mondják, hogy össze fog dőlni az oktatás. Szerintem már összedőlt. Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés” – értékeli az elmúlt tíz évet a Hírklikknek adott interjúban Pilz Olivér.

Szerinte ugyanis ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. „Ott már összedőlt az oktatás. Ezért úgy gondolom, nem jövő időben kell az összeomlásról beszélni.”

Mint mondja, a szülők is látják, mi a helyzet. „Nagyon sok iskolában, ha beteg a tanár, nincs helyettesítés. Előfordulhat, hogy akár fél évig sincs valamilyen szakos tanár. Sőt, még az is előfordulhat, hogy az adott iskolában egyáltalán nincs olyan szakos tanár. Az ilyen órákon pedig váltják egymást a pedagógusok. Közben a létszámhiány el van bújtatva azzal, hogy a kollégák úgyis bemennek helyettesíteni. De ha egy iskolában egyetlen kémia-, vagy fizikatanár van, akkor a többiek hogyan helyettesítik? Ilyenkor ugyanis a kémia, vagy a fizika órára az énektanár, a magyartanár vagy a történelemtanár megy be. Ezt azonban nem nevezzük szakos tanításnak. Az oktatás már nagyon sok iskolában összeomlott. A fővárosban, és persze vidéken is vannak olyan iskolák, amelyek még tartják a frontot, de ezek „végvárak”. Viszont nagyon sok iskolában nem így van. Egy vesztes háborúban vagyunk” – mondja.

A 2011. év végén elfogadott köznevelési törvény hatása az lett, hogy minden iskolát arra a legalacsonyabb szintre vittek le, ami akkor, tíz évvel ezelőtt létezett. „Próbálják az összeset visszarántani a sárba, hogy minél olcsóbb, minél „megúszósabb” legyen. A gyerekek ne jól képzettek legyenek, hanem menjenek a multik gépsoraira, vagy a szakképzésbe, ahol nagyon sok iskolában – nem azt mondom, hogy mindegyikben –  olyan képzés folyik, ami teljesen haszontalan tudást ad. Azzal az elgondolással, hogy úgyis a cégek fogják majd őket betanítani. A legfőbb probléma azonban nem is az, hogy teljesen értelmetlen dolgokat tanulnak, hanem, hogy nem tanulnak meg tanulni, önképzésre képtelenek lesznek. Mivel ehhez a legalapvetőbb dolgok hiányoznak számukra, így a további fejlődésüket akadályozzák meg.”

Szerinte semmi nem Valósult meg a jól hangzó tíz évvel ezelőtti ígéretekből: a pedagógusok erkölcsileg, anyagilag, társadalmilag sosem voltak annyira alábecsülve, mint jelenleg. „Most már ott tartunk, hogy a januári fizetéseknél a 14 éve a pályán levők bérét is ki kell egészíteni, hogy az új minimálbért elérje. Senki nem akar pedagógus lenni, az is csak egy humbug, hogy dőlnek a pedagógusképzésbe a diákok.”

Kapcsolódó cikkek