Országos szinten is az élbolyban jár Jász-Nagykun-Szolnok a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az állami ellátásba kényszerülő kiskorúak arányát tekintve. A térség sajátos, kétirányú tranzitzónává vált, ugyanis miközben a helyi gyerekek közel negyedét idegen megyékbe száműzi a helyhiány, az itteni intézmények majdnem felét más régiókból átszállított fiatallal töltik fel. A szociális krízis, a kapacitások elapadása és a gyermekotthonok túlterheltsége drámai képet rajzol a megye helyzetéről a friss gyermekvédelmi jelentés tükrében.
Magyarországon több mint 1,6 millió gyermek él, közülük körülbelül 130 ezret tartanak nyilván veszélyeztetettként, mintegy 23 ezren pedig állami gondoskodásban nevelkednek. A családjukból kiemeltek száma 2010 és 2025 között 17 százalékkal emelkedett – ahogy a hétvégén már írtunk róla, megrázó képet fest a magyar rendszer állapotáról a kormány szombaton bemutatott jelentése.
A több mint kétszáz oldalas jelentést szombaton mutatta be Magyar Péter miniszterelnök, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, valamint Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár. A dokumentum elkészítése során tizenkét megyében tizenkilenc intézményt és szakmai egységet kerestek fel, és mintegy ötszáz, a területen dolgozó szakemberrel találkoztak.
Ebből a dokumentumból derül ki, amely ide kattintva olvasható teljes egészében, hogy a térségben ezer kiskorúból több mint 129 minősül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek (HH/HHH), ami nagyságrendekkel felülmúlja a közép- és nyugat-magyarországi átlagot.
Tavaly augusztusban robbantott bombát azzal az RTL Házon kívül című műsorának szerkesztősége, hogy egy rövid riportban bemutatta a szolnoki Gyermekváros utcában található Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi és Gyermekotthonban történt visszaéléseket
Ez a strukturális hátrány egyenes úton vezet a hatósági intézkedésekhez: ezerből majdnem 25 gyermeket tartanak nyilván védelembe vettként, a szakellátásba kiemeltek aránya pedig meghaladja a 20 ezreléket (20,2 kiskorú / ezer lakos). Ezzel Jász-Nagykun-Szolnok az országos negatív rangsor negyedik legsúlyosabb helyzetű megyéje, közvetlenül a válságövezetnek számító északkeleti régiók mögött.
A szakellátási infrastruktúra szűkössége miatt a megyében látványosan felborult az a jogszabályi alapelv, amely a gyermekeket a szülőföldjük, családjuk és iskolájuk közelében tartaná. Jász-Nagykun-Szolnok egyszerre kibocsátó és befogadó végpont: a helyben nyilvántartott, szakellátásba vett gyermekek 23,2 százalékát kénytelenek más megyékbe elhelyezni, ami sokszor elérhetetlen távolságba sodorja a vér szerinti szülőket, szétzilálja a kapcsolattartást és minimálisra csökkenti a hazagondozás esélyét. Ezzel párhuzamosan a megyei intézményekben élő gondozottak 44,3 százaléka idegen megyékből érkezett. Pest megye mögött ez az ország második legmagasabb befogadási aránya.
A megyei jelzőrendszeri és alapellátási tapasztalatok hűen tükrözik a jelentés általános diagnózisát: a megelőzésre és a krízisek korai kezelésére szinte sem idő, sem szakember nem marad. A családsegítők kapacitáshiányuk miatt mindennapos döntési kényszerben élnek, rangsorolni kényszerülnek a segítségre szorulók között, miközben a családi krízisek (a szülői életvezetési nehézségek, az új típusú pszichoaktív szerek megjelenése és a mentális zavarok) egyre komplexebbé válnak.
A megyében működő bentlakásos intézmények és lakásotthonok az elavult infrastruktúra mellett az egyre mélyülő szakemberhiánnyal küzdenek. A szakképzett gyermekfelügyelők és nevelők hiánya, az alacsony bérek, valamint az egyre fiatalabb korban megjelenő traumatizált, viselkedészavaros vagy szerhasználó gyermekek ellátatlansága miatt a csoportok működtetése folyamatos vészhelyzeti üzemmódban zajlik.
A nevelőszülői hálózat térnyerése sem hozott valódi enyhülést a térségben: az állomány korosodása, a speciális szükségletű vagy nagyobb testvérsorral érkező gyermekek elutasítása mindennapos gyakorlat. A nevelőszülőknél el nem helyezhető, magatartási gondokkal küzdő fiatalok így visszaszorulnak a túlterhelt gyermekotthonokba, bezárva azt az ördögi kört, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekvédelmet a strukturális összeomlás peremére sodorta.
Magyar Péter az elődei nevében is bocsánatot kért azoktól a fiataloktól és ma már felnőtt állami gondozottaktól, akiket a rendszer nem védett meg. „Itt és most újra szeretnék az elődeim nevében is bocsánatot kérni sok ezer gyermektől és ma már felnőtt állami gondozottól, akiket ennek a rendszernek kellett volna megvédenie” – fogalmazott. A kormány azonnali, 9,5 milliárd forintos krízisprogramot jelentett be. Ennek keretében tizenöt speciális otthont erősítenének meg, 184 új vagy új funkciójú férőhelyet alakítanának ki, és külön ellátást indítanának az autizmussal, értelmi fogyatékossággal, illetve súlyos pszichés vagy magatartási problémákkal élők számára.
Kép: Mészáros János/MTI, Házon kívül / RTL
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
