Tömeges halpusztulás történhetett a Zagyva jászsági szakaszán – a Tisza Horgászegyesület, majd később a ZagyvaMENTIk civil csoport is felhívta a figyelmet a problémára, ráadásul kiderült, hogy a folyó hosszirányú átjárhatóságát gátló Pusztamizsei kőgát és a kialakult ökológiai csapda is kulcsszerepet játszhatott a folyamatban. Az ügy teljes körű kivizsgálását kérve a kormányzati szervekhez fordulnak.
Úgy tűnik, tömeges halpusztulás rázta meg a Zagyva jászsági medrét: a Tisza Horgászegyesület tájékoztatása szerint súlyos halpusztulás történt a jánoshidai szakaszon, amelyet a minimális vízhozamú folyóba engedett szennyvíz okozhatott. A problémát a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédői jelezték, mert a víz opálos színe, bűzös szaga és a fehéres üledék mellett nagy számban találtak elhullott halakat.
Az egyesület halőrei megerősítették a helyzet súlyosságát, és megkezdték a víz tisztaságára különösen érzékeny fajok – köztük domolykók, harcsák és süllők – tetemeinek begyűjtését. A horgászokat emellett határozottan arra kérték, hogy a szennyezett területről még állati etetésre se vigyék haza a döglődő halakat.
A ZagyvaMENTIk nevű civil-szakmai összefogás egy Facebook-posztban úgy írt, ugyan a jászberényi és jászteleki szennyvíztelepek nem megfelelő működése miatt a Zagyva befolyója alatti szakaszon valóban határérték feletti szennyezőanyag-koncentrációt mutattak ki a korábbi adatigénylések, a mostani pusztulás nem írható kizárólag a szennyvíz számlájára:
A civil szervezet szerint a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, azaz a Kötivizig által korábban visszaépített Pusztamizsei kőgát keresztirányú műtárgyként elzárja a halak és más vízi élőlények vándorlási útvonalát. A halvédelmi törvény által is védett hosszirányú átjárhatóság hiánya miatt a halak romló vízminőség vagy oxigénhiány esetén nem tudnak biztonságosabb vízterületekre menekülni.
A ZagyvaMENTIk megfigyelései alapján a Pusztamizsei kőgát feletti 8–10 kilométeres szakaszon hónapok óta oxigén- és fényhiányos, visszaduzzasztott víztér jött létre. Ezzel párhuzamosan a gát alatt, egészen Alattyánig alig maradt víz a mederben.
A halpusztulás helyszínéül is szolgáló Jánoshidai fenékküszöb és Alattyán közötti szakaszon így minimális vízutánpótlás mellett egyfajta ökológiai csapda jött létre: a halak a felülről érkező szennyezett, oxigénszegény vízbe szorultak anélkül, hogy elmozdulhattak volna az életveszélyessé vált környezetből. A szervezet kiemeli, hogy a hasonlóan aszályos 2022-es évben nem volt tömeges halpusztulás ezen a szakaszon, amikor a kőgát még nem állt.
Bár a Kötivizig által elrendelt, vízminőséget javító intézkedéseket és a halmentést szükségesnek tartják, a szervezet szerint a tűzoltás nem helyettesíti a kiváltó okok megszüntetését. A ZagyvaMENTIk hivatalos levélben és a nyilvánosság előtt is a legfelsőbb kormányzati szintekhez fordulnak, kérve a Pusztamizsei kőgát engedélyezési előzményeinek, működésének haladéktalan felülvizsgálatát és az ügy teljes körű tisztázását.
Kép: ZagyvaMENTIk FB
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
