Szolnok és térsége válaszúthoz érkezett. Másfél évvel Szalay Ferenc leváltása után, illetve alig néhány héttel a sorsdöntő országgyűlési választások előtt Györfi Mihály polgármester nagyinterjúnkban beszélt a város örökölt problémáiról, illetve a jövőt nagyban meghatározó ipari fejlesztésekről, de még a Tiszaligeti Strandfürdő kálváriája is szóba került. Megtudhatjuk, miért akarja Szolnokot a „Tisza Székesfehérvárjává” tenni és miért tartja elfogadhatatlannak a kínai akkumulátoripari beruházást a jelenlegi formájában.
Szol24: Kezdjük az egyik legfrissebb szolnoki fejleménnyel, a Tiszaligeti Strandfürdő helyzetével. Polgármester úr már korábban bejelentette, a legutóbbi testületi ülésen pedig hivatalossá vált, hogy június 19-én biztosan megnyit.
Györfi Mihály: Így van, június 19-én akarjuk megnyitni a fürdőt. Rengeteg feladatunk van: több, mint 500 kivitelezési hibát tártak fel korábban, amelyeket folyamatosan javítunk, javíttatunk. Az előttünk álló első évet próbaüzemnek tekintjük. Egy ekkora létesítménynél csak működés közben derül ki, hogyan tervezték és építették meg. Határozott célunk a nyitás, és Pintér Ferenc személyében olyan üzletágvezetőt neveztünk ki, aki az ország legjobb szakemberei között van. Amit kaptunk és örököltünk, azt most tovább kell fejlesztenünk. A strand kivitelezésével kapcsolatban rengeteg kifogásunk van.
Komoly és kemény szakmai vitában állunk, bízunk benne, hogy a vitákat megegyezéssel zárjuk le, mert ez a város lakosságának is az érdeke. Véleményünk szerint egy ilyen turisztikai presztízsberuházás kapcsán sem az önkormányzatnak, sem a kivitelezőknek nem érdeke egy többéves elhúzódó, botrányokkal terhelt per. Az érthetőség kedvéért megosztok az érdeklődőkkel egy példát: a garanciális javítások ellenére is komoly mértékben eresztenek a beltéri medencék, az alattuk lévő gépészeti terekben áll a víz. Rövid határidőn belül megoldást kell találnunk azokra a műszaki problémákra, melyek gátolják az üzemszerű működést.
A hét éve húzódó strandfürdő beruházás az elrontott szolnoki beruházások emblematikus állatorvosi lova.
A város és a lakosság, de a környező települések lakossága is megérdemli, hogy a közpénzekből történő fejlesztés a lehető leghamarabb befejeződjön, a létesítmény megnyíljon és használatba vegyük végre. A lakosság joggal várja el az információkat, amelyeket jelen pillanatban a felek közötti vitás kérdések lezárásáig és a javítások megtörténtéig (vagy végleges elutasításáig és a per megindulásáig) egyszerűen nem tudok megadni, de az előbbiekben jelzett orbitális, tényszerű hiba jól mutatja, mivel küzdünk. Mindent megteszek azért, hogy ez a létesítmény ne váljon a „szolnoki Rácz fürdővé”.
Egyezségre kell jutnunk a kivitelezővel, el kell érnünk, hogy minden kivitelezési hibát kijavítson, mert, ha ez nem így lesz, akkor hosszú évekig pereskedünk, ami sem a városnak, sem a kivitelezőnek nem lehet célja, továbbá a kivitelezésben részt vevőknek is sok kellemetlenséget okozhat.
2024. október 1-je óta polgármester. Mik voltak az eddigi legnagyobb sikerek és mik a nehézségek?
A legnagyobb siker a lakosságé, hiszen egy monolitikus, 18 éven át regnáló hatalmi struktúrát változtattak meg a szavazataikkal, úgy, hogy személyemben új polgármestert választottak.
Úgy foglaltam el a hivatalomat, hogy nincs közgyűlési többségünk, ami jelentősen lassítja a munkát. Sokat gátoltak az elmúlt másfél évben, nem akarták elfogadni a választói akaratot, illetve az én személyemet sem. Amire büszke vagyok, az az üvegzseb program, azaz mindent közbeszerzésen választunk ki, nincsenek haveri vagy pártközeli cégek, csak szolnoki cégek. Árversenyt indítunk, hogy spóroljunk a városnak. A pénzügyi, közbeszerzési döntések a bizottságok kezében vannak, én csak akkor emelek vétót, ha valami túl drága vagy nincs rá forrás.
Nem boszorkányüldözés a célom, de a színházunk felújításával kapcsolatosan kénytelen voltam feljelentést tenni a rendelkezésemre álló információk miatt. Számos furcsa, nehezen magyarázható esettel találkoztunk a fejlesztéseket, beszerzéseket illetően, ezeket igyekeztünk átlátható, ellenőrizhető mederbe terelni, megítélésem szerint feszesebb pénzügyi – gazdálkodási fegyelmet követünk, s bízom benne, hogy a ciklus végére ez önkormányzat elhagyja, kijavítja a korábbi korszak hibáit, s költséghatékonyabb gazdálkodás keretében működik. A 2026-os költségvetést már ebben a szellemben állítottuk össze, sokat várok tőle, várom, hogy az intézmények és vezetőik az új körülményekhez és szellemiséghez sikeresen és rugalmasan alkalmazkodva feszesebb, eredményesebb gazdálkodási évet tudnak majd végigvinni.
Hogyan alakul, alakult a kapcsolata a korábbi szövetségeseivel (Agóra, régi ellenzéki pártok), és milyen a viszonya a Tiszával?
A Szolnokért Frakcióban mindenki a városért dolgozik. A 2026-os realitásokat látva azonban nem kérdés, hogy a többségünk számára Rost Andrea és a Tisza Párt jelenti azt a rendszerváltó erőt, amely a várost és az országot előre tudja vinni.
Volt egy Facebook-posztja az önkormányzatiság és a közelgő áprilisi választás kapcsán. Azt írta, a változásnak települési szinten kell elindulnia, mert a mindennapi együttműködés lokálisan történik. Mik azok a pontok, ahol a választók már érezhetik, hogy 2024 októbere óta – mióta nem Szalay Ferenc vezeti a várost – más irányba mennek a dolgok?
Sokkal nyitottabb a kommunikáció, több véleményt hallgatunk meg. A célunk, hogy Szolnok egy szolgáltató várossá váljon. Azt a 35 év alatt betokosodott rendszert, amit örököltünk, folyamatosan és fokozatosan alakítjuk át. Nem lehet egyik napról a másikra varázsolni: ha ez menne, akkor Roxfortnak hívnák a várost, nem Szolnoknak. A mindenkori kormánnyal természetesen együtt kell működnünk, de lokálisan mindig a szolnokiak érdeke az első. A szlogenem továbbra is: „Szolnok a Tisza fővárosa”. Ellenzéki polgármesterként választottak meg, és ezt az identitást megtartom.
A Tisza Párt szavazótáborában egyébként nagyon sok korábbi fideszes szavazó van, ez most egy iszonyatos erőjű gyűjtőpárt. Úgy tűnik, az elmúlt 16 évben Szolnok nem volt igazán fontos Orbán Viktornak, pedig 1988-89-ben ő is itt lakott, felesége pedig városunk szülötte. Ideje feltenni Szolnokot az ország és Európa térképére.
Tavaly nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, miután a kormány több milliárdos pénzügyi segítséget nyújtott Salgótarjánnak. Akkor úgy írt, Szolnok ugyanilyen elbánást érdemel, mivel a helyiek is magyar adófizetők, akik nem maradhatnak hátrányban csak azért, mert ellenzéki vezetőt választottak.
Igen, mivel Eger, Miskolc vagy Debrecen szóba kerül, Szolnok meg valahogy elvész, annak ellenére, hogy az ország közepén vagyunk, a Tisza átkelőhelyén, összekötve Keletet Nyugattal. A keleti tengely városaiból (Nyíregyháza-Debrecen-Békéscsaba) kimaradunk, a déliéből szintén (Békéscsaba-Szeged-Baja), a keleti országrész összes alföldi megyeszékhelye rakétákat kapott, Szolnok az egyetlen amelyik látványosan elaludt.
Az Alföld közepén, nekünk a „Tisza Székesfehérvárjának” kellene lennünk. Óriási lehetőség előtt állunk a V0 vasútvonal révén, amely összekötné Fehérvárt, Dunaújvárost, Kecskemétet és Szolnokot, elkerülve Budapestet.
Emellett valódi katonaváros vagyunk, a különleges erők és a helikopterbázis létszáma is megduplázódik a Thököly úton. Hamarosan 6000 katona és családjaik fognak itt élni. A logisztikai szerepünket is erősíteni kell, hiszen Szolnok központi fekvése magától értődően adja a logisztikai lehetőséget. Célom, hogy az ipari parkunkat a mostani 165 hektárról 1000 hektárra növeljük, és minél több európai céget hozzunk ide. Szeretném támogatni a lokálpatrióta szolnoki cégeket is, akár olyanokat is, amelyek bár szolnoki tulajdonoshoz köthetőek, de jelenleg közeli településen működnek.
Ha már beruházások: mi a helyzet a Szolnok és Abony közé tervezett kínai projekttel, a KunlunChem oldatkeverő üzemmel? Ott vannak a munkagépek a területen.
Tisztázzuk a hivatalos helyzetet: tudomásom szerint a munka jelenleg nem a cég által megvásárolt területen folyik. A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) a maradék 50 hektáron végez közművesítési előkészületeket, hogy később könnyebben értékesíthessék a területet. A kínai elektrolitgyárral kapcsolatban az utolsó információnk az, hogy bár az előkészítés zajlik, a tényleges építkezés nem kezdődött el. Sajnálom a nagy titkolózást, még a befektető számára is kifejezetten hátrányosnak tartom, a városvezetést és a lakosságot is sokkal szélesebben kellett volna tájékoztatni a beruházásról, különösen a környezeti elemek terheléséről, ahogy erre szolnoki látogatásukkor ígéretet tettek.
Az én szubjektív véleményem határozott. Nem ér meg annyit ez a gyár, hogy tönkretegyük Szolnok és térségének földjét, környezetét. Nem hagyhatjuk, hogy 65 ezer szolnoki egészsége veszélybe kerüljön.
Félreértés ne essék: mi nagyon is szeretnénk jó kapcsolatot ápolni Kínával, és nyitottak lennénk az értelmes együttműködésre. A problémánk nem Kínával, mint országgal van, hanem azzal a balszerencsés sorozattal, amit eddig láttunk Szolnokon. Nézzük meg a tényeket, a Tisza Szálló kínai tulajdonban van, és tönkrement. A citromsavgyár szintén kínai projekt, és el sem indult. Most meg itt van az elektrolitgyár. Ezért is ódzkodnak annyira a szolnokiak ezektől a beruházásoktól.
Hatalmas a civil megmozdulás, főleg a Stop Elektrolitgyár és az aHang részéről.
Minden tiszteletem a civileké, akik önkéntesként kiállnak az ügy mellett. Kötelességünk segíteni őket. Lázár miniszter úr nemrég kijelentette, hogy a képviselő-testület dönthet az ilyen beruházásokról, most mégis úgy tűnik, hogy a kormány a saját kezébe vette a döntést. Ha így nézzük, akkor az április 12-i választáson lényegében egy népszavazás zajlik majd erről a kérdésről. Ezt követően a közgyűlés elé visszük az ügyet. Ha a város kinyilvánítja akaratát a kormánypárti tervek ellenében, akkor újragondoljuk a beruházást. Meggyőződésem, hogy a szolnokiak többsége ellenzi a gyárat. Rost Andreának feladata lesz, hogy képviselje ezt az akaratot.
Mások mellett már Lázár János építési és közlekedési minisztert is elhívta kávézni. Lázár március 12-én, a Lázárinfo Expressz szolnoki állomáson azt válaszolta, a kampány időszűke miatt nem tud eljönni. Mi erről a véleménye?
Jól láthatóan a legmagasabb beosztásokban levő kormánypárti politikusok kerülték a velem való személyes találkozást, de nekem nem a megsértődés a feladatom, hanem a város érdekeinek képviselete. Minden eszközt bevetek, hogy tájékoztathassam őket Szolnok valós helyzetéről, nehézségeiről. Amit leginkább egyébként ők maguk okoztak, hiszen ezt a várost 2006 és 2024 között 18 évig egyhuzamban Szalay Ferenc irányította, a kormányt pedig 16 éve ugyanaz a pártszövetség adja - ennek fényében érthetetlen, hogy Szolnokon hogyan és miért állt meg az idő. De a kesergés kevés, akarni kell és csinálni – akár szokatlan eszközökkel is. Én tárgyalni akarok, együtt működni, közösen dolgozni – azzal, akivel kell.
A közgyűlésen a Fidesz-frakció kérdőre vont, hogy miért videóban üzengetek. Elmondtam nekik, hogy korábban Cser-Palkovics András polgármester javaslatára kerestük a kapcsolatot Csepreghy Nándor államtitkárral. Kezdetben pozitív volt a hangvétel, majd kaptunk egy elutasító választ, hogy „fizessük ki a költségeket”. Ezt elmondtam a közgyűlésen is. Érdekes módon aznap délelőtt 11 órakor kaptam egy telefonhívást és március 20-án reggel 8-kor tárgyalunk a minisztériumban a MÁV és a Volán vezetőivel.
Miről lesz szó?
Szolnok tömegközlekedéséről, és remélhetőleg a vasútállomás igencsak időszerű felújításáról, fejlesztéséről
A város 180 négyzetkilométeren terül el, hatalmas távolságokkal. Szandaszőlős vagy az ipari park is 10-15 km-re van a központtól. Ez iszonyatos teher, amit jelenleg szinte teljesen mi finanszírozunk, miközben 2,7 milliárdot vonnak el tőlünk szolidaritási adóként. Igazságtalannak tartom, hogy Budapest, Debrecen vagy Eger milliárdos támogatásokat kap, Szolnokot pedig büntetik. Miért?
Ez lenne a „Szalay-féle bosszú” a választási vereségért?
Ezt tőlük kellene megkérdezni.
Sok kép és beszámoló érkezik a szerkesztőségünkhöz az utak állapotáról, elképesztő nagyságúak egyes kátyúk a városban. Néhányan azt is kritikával illették, hogy a közösségi oldalán egyetlen kátyú kijavítása is hírértékű. Mikor várható javulás?
A kátyúzásra a május-június a legideálisabb időszak, meg kell várni a tartós 20 fokot és a fagyok végét. Június 30-ig minden halaszthatatlanul helyrehozandó kátyút kijavítunk a városban, erre külön forrásokat is elkülönítünk. Arra is figyelünk, hogy ne csináljuk kétszer ugyanazt az utat: a TRV-vel, azaz a vízművekkel együttműködve előbb a közműveket cseréljük ki, és csak utána aszfaltozunk. Hosszabb távon egy többéves ciklusra vonatkozóan sokmilliárdos út- és járdafelújítási programra van szükség, ez ügyben zajlik a koncepció kialakítása, de lehetőségek és pénz hiányában még csak tervezési szakaszban vagyunk. Az is nyilvánvaló, hogy ebben nagyon kellene az Európai Unió közvetlen pénzügyi támogatása, amit meg is pályázunk majd, ha nyílik ilyen program.
Milyen fontosabb beruházások vannak még a láthatáron?
2028 végéig minden félkész beruházást be akarunk fejezni. Kezdeni kell valamit a Tiszakavics Hotellel is, amiben 2,2 milliárdnyi közpénz áll. Ahogy említettem, az ipari park fejlesztése és a Szolnoki Egyetem megerősítése kulcsfontosságú. Szeretném, ha újra 3000 hallgatója lenne a városnak, és Szolnok a felsőoktatásban is visszaszerezné méltó helyét.
Képek: Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
