Múlt héten Magyarországon járt a delegáció, amelynek vezetője szerint csak akkor lenne fair verseny, ha a közmédiában az ellenzék is teret kapna a 2022-es országgyűlési választás előtt – erről Gwendoline Delbos-Corfield Strasbourgban beszélt az Euronewsnak, miután az EP-ben beszámoltak a budapesti útjuk tapasztalatairól.
z Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság delegációja a múlt héten tájékozódott Budapesten a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről, illetve a sajtó és a tudományos élet szabadságáról.
A delegáció vezetője az Euronewsnak egy jobbikos országgyűlési képviselőt idézve, arról beszélt, hogy Magyarországon egyfajta “egypártrendszer van”. Az, hogy “egyetlen párt kinevezte az embereit mindenhová, a médiától, az igazságszolgáltatáson át az egyetemekig, azt jelenti, hogy sok mindent tud ellenőrzése alatt tartani a választásokon” – magyarázta Gwendoline Delbos-Corfield. A politikus reméli, hogy a választások ennek ellenére tisztességesek lesznek, de ezt kérdésessé teszi számára az, hogy “az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, soha nem tudja közvetlenül elérni a szavazókat, mert nem szerepel a tévében, a rádióban. Független, alternatív médiában találhatók csak meg”. Mindez szerinte “megakadályozza az igazi tisztességes választásokat”.
A francia EP-képviselő a Fidesz vádjára reagálva elmondta, hogy küldöttségük megbeszélésein egyáltalán nem volt fő téma az LMBT-jogok érvényesítése és a bevándorlás. Gwendoline Delbos-Corfield szerint útjukkal kapcsolatban nagyon sok álhír jelent meg.
„Óriási a dezinformáció, szörnyű dolgokat írtak le rólunk, és az egész Európai Parlamentet támadták a kormánypárti magyar sajtóban, olyanoknak írtak le minket, amilyenek nem vagyunk. Ez sem segít a az embereknek abban, hogy tudják, hogy miért és mire szavaznak” – fogalmazott.
Meglepte őket az is, hogy mennyire traumatizáló hatással volt a Pegasus-ügy az újságírók és a civil társadalom körében.
A francia EP-képviselő szerint az EU és a Magyarország közötti konfliktus elhúzódásának egyik oka az, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiság egy vitatható dolog, aminek több definíciója létezik. Delbos-Corfield hangsúlyozta, hogy valójában “az Európai Unió olyan szövegekre és chartákra épül, melyek azt mutatják, hogy ezek a jogállamisági nézőpontok nem vitathatók és nem lehet különböző definíciójuk”. Hozzátette, hogy mikor a kormány azt mondja, hogy nem ért egyet a mi definíciónkkal, onnan nehéz együtt dolgozni.
A magyar kormány mellett többször nyilvánosan kiálló két szélsőjobboldali EP-képviselőről a francia Nicolas Bayről és a spanyol Jorge Buxadé Villalbáról hangsúlyozta a delegáció vezetője, hogy nem vettek részt sokszor a találkozókon vagy később érkeztek, korábban távoztak, és külön megbeszélésekre mentek a magyar kormány képviselőivel és kormánypárti szereplőkkel. Ezért nem tekinthetők semlegesnek – emelte ki Delbos-Corfield.
Forrás és további részletek: hu.euronews.com
