Népszámlálás: Kicsivel több mint 9,6 millióan élünk Magyarországon

Megosztás

A halálozás miatt 464 ezer fővel csökkent a lakosság száma bő egy évtized alatt.

Közzétette a tavaly október-novemberi népszámlálás első előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal – írta meg a HVG. Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón elmondta:

2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer.

A teljes népességből 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő, a 14 év alattiak száma 1 millió 407 ezer.

Az idősödő korszerkezet miatt egyre több az elhunytak száma, az elmúlt 11 évben ez 464 ezres csökkenést okozott a lakosságszámban, ezt viszont 131 ezer bevándorló “korrigálta”.

Tavaly október 1-jén a népesség 21 százaléka időskorú, a gyermekkorúak aránya pedig 15 százalék volt.

Területileg is nagy volt az eloszlás. Mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma. A természetes fogyás Békésben volt a legnagyobb, a legtöbben pedig Pest vármegyébe költöztek.

Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest (ahol a lakosság 18 százaléka él), a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron. A legkisebb Somogy vármegye népessége.

További érdekességek az előzetes adatokból:

  • 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19%-kal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.
  • Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol mindössze 183 ezer főt számláltak.
  • A gyermekek aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17%). Arányaiban a legtöbb időskorú (25%) Zala vármegyében él.

További részletek: hvg.hu; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kapcsolódó cikkek