Közvetlen tartalmi ukázok, durva hangvételű személyi döntések és a kormányzati akarat kérdések nélküli becsatornázása jellemezte a közmédia belső működését a Duna Médiaszolgáltató átvilágítása nyomán nyilvánosságra került dokumentumok szerint. A vizsgálati anyag részletesen feltárja, miként instruálta a szerkesztőségeket és a vezetést Várhegyi Attila külső tanácsadó, Szolnok egykori polgármestere, akinek jóváhagyása nélkül a hivatalos vezetők a legegyszerűbb döntéseket sem merték meghozni.
A Duna Médiaszolgáltató hétfői bejelentése szerint, amelyről itt olvashatnak bővebben, belső levelezések és nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy Várhegyi Attila lényegében teljesen átvette az intézmény törvényes vezetőinek döntési hatásköreit. A kilencoldalas háttéranyag szerint a formális vezetők, köztük Papp Dániel vezérigazgató heti rendszerességgel számoltak be neki, döntési javaslatokat terjesztettek elé, és az ő jóváhagyása nélkül érdemi kérdésekben nem léptek. A tanácsadóként alkalmazott politikus-üzletember a tartalmi irányvonal mellett személyzeti és gazdálkodási ügyekben is közvetlen utasításokat adott.
A szerkesztőségi munka közvetlen politikai irányítását jól illusztrálja a 2026-os választási kampány időszaka, amikor a heti tématervekhez fűzött rövid megjegyzéseivel szabta meg az M1 és a hírportálok irányvonalát: az Ukrajnával kapcsolatos tematika kapcsán az „Ukrajna és háború minden mennyiségben”, illetve a „Szerintem a háborút is be kellene hozni!” utasításokat adta a szerkesztőknek. Egy miniszterelnököt ért állítólagos fenyegetés tálalásakor pedig úgy fogalmazott: „szerintem a fenyegetés az jó, és ezt fokozni is kell a ma délutánival”.
A sajtómegkeresések és az ellenzéki szereplők kezelésében szintén Várhegyi szavai voltak a mérvadók.
A független szerkesztőségek kérdéseire visszatérő sablonok alkalmazását írta elő; a Telex esetében például személyesen fogalmazta meg az elvárást: „Mielőtt válaszolnánk, kérjük, mondják meg, hogy kik finanszírozzák őket, s kinek az érdekéből kérdeznek”. Amikor a bíróság arra kötelezte a közmédiát, hogy adja ki a vezérigazgató külföldi utazásainak költségeit, csupán annyit fűzött hozzá: „Első fok”. A Tisza Párt sajtósainak és képviselőinek címzett, Papp Dániel nevében kiküldött válaszleveleket szintén ő hagyta jóvá, nyomatékosítva saját rejtett pozícióját: „Részemről mehet, de nem én vagyok az aláíró”.
A kiszivárgott üzenetek a gazdasági és személyzeti kérdésekben alkalmazott stílusát is megvilágítják. Amikor a kereskedelmi televíziózás egyik szereplője szinkronjogok megvásárlása kapcsán kereste meg a szervezetet több tízmillió forintos tételben, a vezérigazgató kérdésére Várhegyi mindössze annyival reagált: „Húzzuk le!”.
Egy egyházi partner béremelési követelésekor azt javasolta: „Lehet. De ha kiderül, letagadjuk”. A személyügyi javaslatok terén szintén nyers határozottsággal lépett fel: egy potenciális igazolási felvetésre az „ezt a buzit idehozni????” felkiáltással reagált, a Nemzeti Sport hétvégi munkáját pedig a „Remek teljesítmény egy több, mint 100 fős szerkesztőségtől” ironikus megjegyzéssel minősítette, miután tételes kimutatást kért a bent dolgozók létszámáról.
A feltárt iratanyag alapján a döntéshozatali lánc végpontját rendszerint a „várjuk meg Attilát” vagy a „nekem ok” típusú reakciók jelentették.
A kormányzati szereplők. köztük miniszterek és a Miniszterelnökség megkereséseire Várhegyi rutinszerűen az „Intézem” vagy a „Bemegyek hozzá” válaszokkal jelzett vissza, miközben az intézményi pénzügyi elakadásokat rögzítő dokumentumoknál eligazította a menedzsmentet: „Nyomtatva menjen egy példány Rogánnak, aláírni nem kell. Jelzem neki”.
A Duna Médiaszolgáltató ezen konkrét dokumentumok és üzenetváltások alapján kezdeményezett büntetőfeljelentést a jogellenes működés miatt.
Kép: Kallos Bea / MTI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
