A 2024-es magyarországi horgászati statisztikák között különösen örömteliek a Tisza folyó és a Tisza-tó eredményei, amelyek egyaránt jelentős javulást mutatnak az előző évhez képest.
A két vízterület együttesen a hazai horgászat egyik legfontosabb pillérét alkotja, és a friss adatok szerint mindkettő kedvező irányba fordult.
A Tisza folyó: továbbra is a folyóvizek királya
A Tisza folyó 2024-ben is magabiztosan őrizte vezető pozícióját a folyóvizek ranglistáján. A 343,5 tonnás összfogás 6,8 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, ami különösen figyelemre méltó teljesítmény. A közel 168 tonna ponty elvitele már-már a legszebb éveket idézi, és ez az eredmény 5,6 százalékos emelkedést mutat 2023-hoz képest.
A főbb célhalak fogása szinte kivétel nélkül örvendetesen emelkedett. A keszegfélék 37,5 tonnás összfogásukkal őrizték meg második helyüket, bár itt kisebb visszaesés volt tapasztalható. A ragadozók közül a harcsa teljesített kiemelkedően: 35,3 tonnás fogása 15,2 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Még nagyobb arányban javult a süllő fogása, amely 17,2 tonnával 24,8 százalékot tett rá az előző évi teljesítményére. A legnagyobb meglepetést azonban a csuka okozta: 65,8 százalékos fogási növekményt produkálva 7,9 tonnás eredménnyel nagyon erős évet zárt, pedig az elmúlt években inkább az agonizálás jeleit mutatta.
Szintén pozitív hírt jelentett a balin 5,8 tonnás fogása, amely 37 százalékos emelkedést mutatott, valamint a kősüllő kiemelkedő teljesítménye: 4 tonnás elviteli mennyisége két és félszerese volt az előző évinek. Egyedül a busafogás csökkent 10 százalékkal, ami ökológiai szempontból inkább pozitívnak értékelhető.
A Tisza-tó: visszakapaszkodás a mélypont után
A Tisza-tó, amely 10400 hektáros vízterületével hazánk második legnagyobb állóvize, 2024-ben 160 tonnás összes fogással 12 százalékos növekedést ért el az előző évhez képest. Ez különösen jelentős eredmény, hiszen a tó a 2023-as mélypont után kezdett visszakapaszkodni oda, ahová nagysága és halállománya is predesztinálja.
A pontyfogás 59,7 tonnája 6 százalékos növekedést mutatott, bár ez az összes fogásból mindössze 37,3 százalékos részarányt jelent, ami jóval alacsonyabb más vízterületeknél tapasztaltnál. A legjelentősebb változás a ragadozók frontján történt: a harcsa fogása 44 százalékos növekményével 24,8 tonnára emelkedett, ezzel megelőzve a keszegféléket és a második helyre lépett elő az elviteli listán.
Meglepő eredmény született a csuka esetében is: 11,5 tonnás fogása majdnem kétszerese volt az előző évinek. A süllő zsákmány szintén növekedett 10,5 tonnára, míg a keszegfélék 23,5 tonnás fogása kisebb csökkenést mutatott ugyan, de volumenében stabilizálódni látszik.
Új fejezet kezdődik
A Tisza-tó számára 2025 különösen fontos év lesz, mivel a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) veszi át a halgazdálkodási jogot. Az új, horgászturisztikai központú szemlélettel irányított jövőképpel a szövetség vezetői abban bíznak, hogy a Tisza-tó mind a szabadidő minőségi eltöltésében, mind a fogásbiztonság tekintetében feljebb lép majd a rangsorban.
A két vízterület 2024-es eredményei azt mutatják, hogy a Tisza vidéke továbbra is kiemelt szerepet játszik a hazai horgászatban. A folyó változatos élőhelyet biztosít halfajaink legtöbbjének, míg a tó óriási potenciált rejt magában. A kedvező statisztikák reményt adnak arra, hogy a térség horgászati jelentősége a jövőben tovább erősödhet.
A többi nagy vízterület eredményei
A Tisza vidéke mellett a hazai horgászat többi kiemelt vízterületén vegyes képet mutattak a 2024-es eredmények. A Balaton továbbra is magabiztosan őrzi vezető pozícióját 633 tonnás összfogásával, azonban ez 9,8 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. Különösen aggasztó a garda fogásának drasztikus, 55,6 százalékos visszaesése, ami sürgős beavatkozást igényel.
Pozitív fejlemény volt a Ráckevei-Soroksári Duna-ág teljesítménye, ahol 180 tonnás fogással 24 százalékos növekedést értek el a horgászok. A Velencei-tó is javuló tendenciát mutatott 21,3 tonnás fogásával, ami 27 százalékos emelkedést jelentett, bár ez elsősorban az erőn felüli halasításnak köszönhető.
A Duna folyó 292 tonnás fogása 5 százalékos csökkenést mutatott, míg a Körösök vidékén 122,25 tonnás összfogással 11 százalékos növekedést jegyeztek fel. Ez utóbbi eredmény a példás halgazdálkodás gyümölcse, amely bizonyítja, hogy a hosszú távra tervezett szisztematikus építő munka meghozza a gyümölcsét.
A két vízterület 2024-es eredményei azt mutatják, hogy a Tisza vidéke továbbra is kiemelt szerepet játszik a hazai horgászatban. A folyó változatos élőhelyet biztosít halfajaink legtöbbjének, míg a tó óriási potenciált rejt magában. A kedvező statisztikák reményt adnak arra, hogy a térség horgászati jelentősége a jövőben tovább erősödhet.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
