Minden jel afelé mutat, Jászladány nagyközségben egész bevett gyakorlatnak számít, hogy a választások előtt hirtelen olyan helyi szavazópolgárok is jogosultak lesznek voksolni a roma nemzetiségi jelöltekre, akiknek köztudottan semmi közük a népcsoporthoz. Sokan erkölcstelennek, etikátlannak tartják az eljárást, hiszen a részvétel „bemondásos” alapon működik, azt senki nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja. Forrásunk szerint, aki dokumentumokkal támasztotta alá az értesüléseit, tucatjával jelentettek be ilyen lakosokat, köztük önkormányzati dolgozókat. Ezen felül a polgármester férje, Bertalan László szintén regisztráltatta magát a Fidesszel szoros viszonyt ápoló FIROSZ-os elnök hatalomban tartásáért, aki ráadásul egy véletlen találkozás alkalmával jóformán a fülünk hallatára ismerte el az egészet. Jászladányi riportunk az abszurd roma-magyar névjegyzéki kavarásról.
Mielőtt rátérünk a szövevényes ladányi ügyeskedésekre, érdemes belemélyedni a nemzetiségi választásokkal kapcsolatos főbb tudnivalókba. A törvény szerint az országos nemzetiségi választáson csak az a szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet tudott állítani, illetve amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.
Összesen 1283 településen tűztek ki roma választást hazánkban. Két szervezetnek sikerült megugrania a kötelezőt: a kormánypárti, Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos által vezetett Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) mellett a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) gyűjtött össze elegendő érvényes ajánlást, már ami az országos, listás voksolást illeti.
Jászladányon összesen négy roma szervezet lokális csapata méretteti meg magát, a Sztojka-féle CiKösz, az RPM, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (FIROSZ) és A Magyarországi Cigányközösség Fóruma (MCF). A polgármesteri székre vonatkozó esélylatolgatás ezzel szemben sok izgalmat nem fog tartogatni, a Fidesz-KDNP által 2011 óta regnáló Bertalanné Drávucz Katalin az egyetlen jelölt.
Délelőtt, fülledt időben érkezünk meg a ladányi piactérre, ahol már Farkas Sándor vár minket. Ő az általános választáson független önkormányzati képviselőjelölt, az RPM színeiben pedig nemzetiségi egyéni jelölt. Azzal kezdi, Jászladányon nagyon kevesen vannak, főleg romák, akik mernek és hajlandóak beszélni a nagyközségben uralkodó állapotokról. Szerkesztőségünket azért kereste meg, mert tudomására jutott, hogy a roma nemzetiségi választáson szavazásra jogosultak között több tucat olyan lakos van, akikről egyértelműen megmondható, hogy nem tartoznak a népcsoporthoz.
„A többséghez tartozó állampolgárok nem tehetik meg, hogy Jászladányon vagy bármelyik településen ők a cigányság sorsáról határozzanak.” A nyilvántartásba vétel május 31-én zárult le. A valasztas.hu hivatalos információi szerint amíg a választók száma a szavazóköri névjegyzék előállításakor, március 13-án 535 fő volt, mostanra a választásra jogosultak aktuális száma 900 lett. Azaz összesen 365 szavazópolgárral bővült a névjegyzék március és május vége között.
Összehasonlításképp: Jászapátin ez a szám 623 és 673, Jászfelsőszentgyörgyön 323 és 347, Jásztelken 185 és 223. A jászsági trend az, hogy bár emelkedik 10-20, esetleg 30 szavazóval a létszám, de nem ilyen kiugró módon.
A képviselőjelölt és egy általunk megkérdezett ladányi lakos egyaránt hallott arról, hogy mások mellett az önkormányzat által foglalkoztatottak nemcsak saját magukat, de a komplett családjukat is bejelentették roma szavazóként. Farkas úgy véli, a számuk összesen megközelítheti a száz főt, az egészre pedig azért van szükség, mert a ladányi Fidesz-KDNP kizárólag a FIROSZ elnökének, Lólé Gyulának és az ő képviselőinek győzelmében érdekelt. Az összefonódást jól mutatja a Bertalan család közös vállalkozása, a Bertalan-Hús előtti életkép:
„Ők akarják megszabni, hogy a Lólé Gyuszikát meg az ő csapatát válasszák meg, ahogy itt Ladányon mindent ők határoznak meg, Pócsnak a bábjai. Erre megy ki a játék, semmi másra” – hangzott el egy másik lakostól.
A polgármester férje, Bertalan László önkormányzati képviselő minden általunk megkérdezett szerint a település igazi vezetője. Ő tavaly testi sértési ügybe keveredett, amiért a Jászberényi Járásbíróság közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettében és testi sértés vétségében bűnösnek mondta ki elsőfokon. Akkor úgy védekezett, ez egy nagyon jól kitalált, lejárató aljas hazugság a személye ellen.
Közösségi oldalán amellett, hogy beszámolt az eddig elért eredményekről, a jelenlegi roma vezetőkről szintén szót ejtett. „Akkor is és most is az ő kampányukat segítettem, mert az elmúlt évek, évtizedek roma önkormányzatai közül ők az első olyan roma vezetők, akik elődjeikkel ellentétben nem árkokat ástak, hanem hidakat építettek a lakosság különböző népcsoportjai közé.”
A hidakat építő Lólé Gyula négy nappal ezelőtti Facebookos bejegyzése így szól: „Csak a béke, csak a Fidesz! Hajrá Jászladány!” Kicsit lejjebb görgetve egy gyereknapi rendezvény utáni kampányeseményről élőzött, ahol Pócs János országgyűlési képviselő szólalt fel, aki arra kérte a közönséget, az „itt jelen lévő” – azaz FIROSZ-os – képviselőkre szavazzanak, majd a pártközpontból kiadott utasításoknak megfelelően a háborúról kezdett beszélni.
Magyarországon összesen tizenhárom honos népcsoport ismertek el: a bolgárokat, a görögöket, a horvátokat, a lengyeleket, a németeket, az örményeket, a romákat, a románokat, a ruszinokat, a szerbeket, a szlovákokat, a szlovéneket, illetve az ukrán nemzetiséget.
Az Országgyűlés Hivatalának egyik jegyzetéből tudhatjuk meg, az etnobiznisz – vagyis amikor nem az adott nemzetiséghez kötődő személyek pénzbeli vagy más társadalmi haszonszerzés érdekében annak vallják magukat – akkor tűnt fel, amikor jelentősen megemelkedett a helyi kisebbségi önkormányzatok száma.
Jászladány tehát nem egy kivétel, vagy egy rendszerhiba, hanem leplezetlenül egy a sok közül, néhány érdekesebb csavarral.
Egy jelöltnek hivatalosan nyilatkoznia kell arról, hogy beszéli a nemzetiség nyelvét, ismeri annak hagyományait és kultúráját, valamint a megelőző két általános választásokon, illetve az időközi választásokon a jelölt nem indult más nemzetiség színeiben. A Szol24 által megkérdezett jegyző szerint azonban sem a szavazásra, sem a megválasztásra jogosultat nem ellenőrzik szinte semmilyen szinten, előbbi tekintetében elég, ha kijelenti, hogy ő roma nemzetiségűnek tartja magát.
A jászladányi kalandunk legkiemelkedőbb pillanata vitathatatlanul az volt, amikor a nagyközségben sétálva az egyik legfőbb érintett, a roma önkormányzat jelenlegi elnöke, Lólé Gyula is feltűnt, aki a kocsiból beszélgetésbe elegyedett jelölttársával. Farkas egyből megragadta az alkalmat és arról kérdezte az elnököt, tisztességesnek tartja-e, hogy olyan „színmagyarokat” regisztrálnak romaként a választások miatt, akikről az egész nagyközség tudja, hogy nem cigány származásúak. „Én azt mondom, hogy szabályos” – érkezett a válasz, majd hozzátette, vasárnap minden kiderül. Farkas ezután közölte, hogy a médiában is meg fogja jelentetni az ügyet, mire Lólé válasza csak ennyi volt: „Tudja már mindenki.”
A Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi nevén Kúria) 2011-ben mondta ki, hogy a jászladányi önkormányzat jogellenesen járt el egy iskolai szegregáció ügyében, illetve megsértette a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jogait. Mi előzte meg mindezt? Az előző polgármester, Dankó István és önkormányzata az évezred elején határozott egy alapítványi iskola létrehozásáról. A döntése mögött nem titkoltan a cigány-magyar együttélés húzódott, az erre vonatkozó előterjesztésben úgy írt, „ezen társadalmi konfrontációt mindenáron el kell kerülni.”
Az iskolaügy hatalmas felháborodást és békétlenséget váltott ki a településen, többszázan tüntettek, az érintetteket még Mádl Ferenc köztársasági elnök is párbeszédre szólította fel. Bár azóta sok idő eltelt, képviselők jöttek és mentek, az etnobiznisz azért visszatérő jelenség maradt – a szegregáció témájában felszólaló akkori cigány önkormányzat vezetőjének csapatát úgy akarták megbuktatni, hogy a többségi szavazók a kisebbségi önkormányzati jelöltekre egyaránt szavaztak. A romák kiestek, ellenben cigány képviselő lett a polgármester, Dankó István felesége. Úgy tűnik, valami nem változik.
Az önkormányzatokon, polgármestereken átívelő ügyeskedés jogilag támadhatatlan, hiszen mindenkinek alkotmányos joga a szabad identitásválasztás. Farkas a beszélgetésünket azzal zárja, ilyen körülmények között nem sok esélyét látja annak, hogy változást tudnak elérni. Így hát Lólé Gyulát tudjuk intézni, „vasárnap majd minden kiderül.”
Az ügyben e-mailben kerestük Bertalanné Drávucz Katalin polgármestert, de egyelőre nem érkezett válasz.
Képek: Pócs János Fb, Lólé Gyula Fb, Bertalan László Fb
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
