Elképesztő horror: Kettős gyilkosság Martfűn

Megosztás

A magyar bűnügyi történelem egyik legbrutálisabb kivégzésszerű kettős gyilkossága történt Martfűn 1999-ben, tehát majdnem negyed századdal ezelőtt. Még most is bőven akadnak kérdőjelek az üggyel kapcsolatban.

Az utolsó pillanatig tagadta a gyilkosságot az a martfűi férfi, aki a bizonyítékok szerint huszonegy lövéssel végzett ki egy szerelmespárt. A pisztolyban, amit a bűncselekménynél használtak, legalább háromszor kellett tárat cserélni, vagyis majd’ négyet “elhasznált”. Ez óriási higgadtságra, eltökéltségre, hidegvérre, bosszúra utalt. Először egy szerelmi háromszöget kerestek a háttérben, később kiderült, a kivégzésszerű kettős gyilkosság mögött egész más titok lapult.

Lassan huszonöt éve már, hogy 1999 júniusának utolsó szombatján reggel a martfűi Zsófia majorban a szomszédok hétvégi háza udvarán fekve találták K. Jánost és barátnőjét, K. Gabriellát. A testüket golyók lyuggatták szét, a férfi 13 a nő 8 lövést kapott, ezek közül 3-3 mindkettőjüknél halálos sebet ejtett, s volt amit közvetlen közelről adtak le. A pár alig néhány hónapja költözött össze a férfi nyaralójában, mindketten házasságból akartak kilépni a közös életükhöz. Gabriella fodrászként dolgozott, János viszont a versenysport mellett – kézilabda és karate – szórakozóhelyek őrzésével kereste hivatalosan a pénzt, de a rendőrségnek több információja is volt arról, hogy verekedésekben, zsarolásokban, pénzbehajtásban is részt vett.

A Birka Csárda, amit azóta már le is bontottak, itt alázták meg Jánost

A részletekről a Blikk számolt be.

– Jancsi aranyszívű volt, de nem lehetett egyszerű gyereknek nevezni, szerette fitogtatni a merészségét, az erejét – emlékezett vissza az áldozatra egyik barátja, B. László. – A zsarukkal együtt mi is azt hittük, valamelyik alvilági ügye miatt végezték ki. Mert ez kivégzés volt, ennyi lövés, a háromszori újratöltés ezt egyértelművé tette.

A rendőrségi helyszínelők a nyomok alapján rekonstruálták az esetet. A szerelmeseket éjszaka támadta meg egy magányos gyilkos. K. János próbált védekezni, több lövés érte a hadakozó kezeit, aztán egy lábat talált golyó állította meg. A nő a lövések zajára jöhetett ki a házból, a gyilkos nem akart tanút, vele is végzett. A szomszédok azt hitték, valahol vadásznak, autó hangját nem hallotta senki, a gyilkos gyalog vagy kerékpárral közlekedhetett.

A helyi F. Károly volt az, aki bár nem tartozott az áldozat baráti köréhez, alig egy hónappal az eset előtt furcsa kapcsolatba került K. Jánossal. Úgy ismerték, mint a környék bikáját, aki áradáskor is átúszta a Tiszát, aki puszta kézzel leszorított egy több mázsás bikát, aki megállás nélkül tudott 300 kilométert biciklizni.

Éppen ezekről a hőstetteiről faggatták egy kocsmában, amikor az ittas K. János úgy gondolta, ő keményebb ennél a férfinél, ezért belekötött, majd két ütéssel földre vitte, leköpte, megalázta, s vagy száz ember előtt kijelentette, hogy akkor innentől ő a környék legerősebb embere. F. Károly ugyan hazakullogott, de már ott, mindenki előtt kijelentette, ezzel nincs vége a történetnek.

– Egy ilyen eset egyértelmű magyarázat lehet arra, hogy egy eddig a dicsőségben fürdő férfi olyan bosszút esküdjön, ami miatt bármire képes – elemezte az esetet Végh József kriminál pszichológus. – A sértett személyiséget csak az elégtétel vezérli, nem gondol a következményekre, csak arra, most neki kell megaláznia a másikat, úgy, hogy annak híre menjen.

Bár a gyilkossághoz használt fegyver soha nem került elő – valószínűleg a Tisza mélyén lehet – több bizonyítékot találtak arra a nyomozók, hogy F. Károly megrendelt, majd megvett az egykori munkásőrség készletéből korábban ellopott PA-63-as pisztolyt, száz lőszerrel. Olyan tanúkat is találtak, akik látták, a férfi a Tisza gátjának oldalában lő célba a stukerrel, az onnan előkerült lövedékeket pedig a kettős kivégzésnél használt fegyverből lőtték ki.

Ezek a közvetett bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a bíróság három évvel az eset után az előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, aljas indokból, több emberen elkövetett gyilkosság miatt az eljárás során végig tagadó F. Károlyt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélje. A legkorábban 30 év elteltével szabadulhat, így a férfi 55 esztendősen, 2029 júniusában hagyhatja el szegedi Csillag börtönt.

Kapcsolódó cikkek