Az év első kapására horogra akadt az aranyharcsa a jászteleki horgásztóban. Az egyedülálló megjelenésű hal szépen növekedik, három év alatt megduplázta a tömegét.
2020 tavaszán telepítettek a jászteleki Eldoradó Horgásztóba kettő hím, sárgás, már-már aranyszínű harcsát 11 kilósan. A két különleges bajszos közül az egyiket tavaly pontyozás közben a tó egyik vendégének, Nagy Bernátnak sikerült kifognia. A hal azóta nem került horogra – egészen mostanáig.
Március 10-én, pénteken a tógazda. Csák József 17 óra körül húzta be spannolós szerelékét, és a bokorhoz kikötött dupla kárász a vízfelszínen már fényváltáskor ingerlő hatást váltott ki.
„Nagyon gyenge kapást csinált, úgy voltam vele, hogy rá se emelek. Aztán a következő pillanatban elszakadt a szakítózsinór, na, akkor gondoltam, hogy ráterhelek egyet. Erre egyből kicsapott a farkával a vízből, és megláttam, hogy az aranyharcsa az. Hirtelen el sem hittem, de aztán megvolt az öröm, amikor tudatosult bennem” – nyilatkozta a Pecaverzumak Csák József.
A páratlan látványt nyújtó harcsa a hideg vízben nem küzdött sokáig, 5-6 perc alatt „megadta magát”. Partra kerülése után kíméletes bánásmódban részesült, lőttek róla pár fotót, és már úszhatott is tovább.
„Tavaly a pontyozóknak szerencséjük volt, pont a fejére dobtak a kosárral. Most meg harcsára ültem ki, és ő jelentkezett. Célzottan rá horgászva, szabályosan szájba akasztva a horgot, eddig csak én fogtam meg. Hím társát is – aki a tó másik végében lakik – csak nekem sikerült eddig horogra csalnom egyszer, nem sokkal telepítését követően még 2020-ban” – árulta el a tógazda.
Az aranyharcsa szépen növekszik, 2020-ban 11 kiló volt, tavaly júniusban 18, most pedig 22 – közvetlenül vermelés után.
„Ez európai harcsa, csak más a színe, megnőhet tehát akár 100 kiló fölöttire is” – magyarázta Csák József.
Bár a köznyelv hajlamos a szokásostól eltérő színű halakat albínóknak nevezni, ez tudományos szempontból helytelen kifejezés, ugyanis az albínókat a teljes színanyagmentesség jellemzi.
A halakban normál esetben négy festékanyag tud szintetizálódni: a fekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a narancsszínű xantofill és a vörös színű eritrofill.
A hal sárgás, aranyló színét a túlzott mennyiségben képződő xantofill okozza, így valójában egy xantorisztikus egyedről van szó.
„Ez volt a szezonindító pecám, első halnak ez első osztályú kezdés” – értékelt Csák József.
Forrás és fotó: Pecaverum.hu
