Szijjártó Péter: a liberális főáramlat nem tudja megemészteni, hogy a progresszív liberális vonal nem az egyetlen előre vezető irány

Megosztás

A liberális főáramlat nem tudja megemészteni, hogy a létünkkel, a jelenlétünkkel azt bizonyítjuk: a progresszív liberális vonal nem az egyetlen előre vezető irány – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának A merész igazság Magyarországról című podcastjának ez évi utolsó, vasárnap megjelent adásában.

Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy egy hazafias, kereszténydemokrata, a főáramlattal szembemenő, nem progresszív kormány van hivatalban Magyarországon már 12 és fél éve, amely ráadásul sikeres is, ami nem megemészthető a liberális főáramlat számára.

A miniszter kiemelte, mindaddig, “amíg évről évre megdöntjük a befektetési rekordot, amíg cégek olyan országokból, melyekkel kifejezetten rossz a politikai viszonyunk, több milliárdnyi eurót fektetnek be itt, biztonságban vagyunk”. Szerinte a lényegi döntéseket meghozó emberek a döntéseiket a tények alapján hozzák meg, nem pedig az alapján, hogy mit írnak a külföldi lapok a magyar kormányról.

Szijjártó Péter a külpolitikával kapcsolatos kérdésre kiemelte, a 2014 szeptembere utáni fejlemények után teljesen egyértelművé vált, hogy a régi típusú külpolitika már nem fenntartható, mert az egész világ nagyot változott: a legfontosabb vezérlő tényezők a tempó és a gyors reagálás, a gazdasági érdekek összekötése a külpolitikával, és a szuverenitáshoz való ragaszkodás lettek.

A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországnak gazdasági és politikai tekintetben is rendkívül erős az Európán kívüli pozíciója, amit az eredmények egyértelműen igazolnak. Bölcs döntésnek nevezte, hogy sosem tettek semmilyen hátrányos megkülönböztetést a befektetők között, egyetlen dolgot kérnek tőlük: tartsák tiszteletben a magyar törvényeket.

Szijjártó Péter példaként említette a kínai Huawei céget, amelynek magyarországi jelenléte miatt sok kritikát kaptak, de amikor átadtak egy “nem keleti cég”, a Vodafone által üzemeltetett 5G rendszert Budapest belvárosában, akkor kiderült, hogy az ahhoz szükséges infrastruktúrát is a Huawei építette. Úgy vélekedett, hogy Európa rendkívül képmutató az ilyen kérdésekben, hogy kielégítse a liberális médiát, a liberális civil szervezeteket, az őket finanszírozókat, ezért Kínát és a nyugati világot támadják, miközben a felszín alatt mindent megtesznek azért, hogy magukhoz csábítsák a befektetéseket.

A miniszter a háborúval kapcsolatban kifejtette: “az olcsó orosz gáz időszakának Európában egyértelműen vége van, mert jelenleg egymás után szakítjuk meg a kapcsolatokat Oroszország és Európa, illetve az Európai Unió között, és nem vagyok benne biztos, hogy ez még a mi életünkben helyrehozható, orvosolható lesz”. Szerinte fontos világossá tenni: az energia ügye nem politikai és nem ideológiai, hanem ténykérdés, és ez alapján Magyarország biztonságos ellátása nem garantálható orosz források nélkül.

“Nekünk mindig sikerült pragmatikus viszonyt fenntartanunk Oroszországgal, ami lehetővé teszi számunkra, hogy őszintén megmondjuk nekik, mit gondolunk a helyzetről. És mi általában meg is mondjuk nekik, hogy elítéljük a háborút. Ez a háború nagyon sok kárt, nagyon sok nehézséget okoz nekünk, Európának. A szankciók is nagyon sok nehézséget és kárt okoznak nekünk. Ezért a legjobb megoldás a háború befejezése és a tárgyalások megkezdése lenne, de párbeszéd nélkül, nyitott kommunikációs csatornák nélkül ez nem lehetséges. Szerintem ez nagyon egyértelmű” – fogalmazott.

A miniszter a magyar űrprogramról elmondta: a kommunizmus “kevés pozitív élménnyel ajándékozott meg bennünket”, az űripar területe az egyik ilyen, s így megfelelő kapacitás van rá. Bevallotta, elsőre egy kicsit túl nagyratörőnek tűnt a nemzeti űrhajós program, ám több mint 40 év után itt az ideje, hogy egy másik magyar asztronauta is kiléphessen az űrbe, ami lehetőséget ad kísérletek elvégzésére, valamint olyan megoldások tesztelésére, melyek elősegíthetik a gazdaság jövőbeni növekedését.

Jelezte, hogy együttműködnek az amerikai Axiom nevű céggel, akikkel együtt felküldik majd az űrbe az űrhajóst, akit több száz jelentkező közül választanak ki. Mára nyolcra szűkült a kör, jelenleg a légierő teszteli őket és a következő körben négyen maradnak, akik teljes kiképzésben fognak részesülni, hogy aztán közvetlenül a repülés előtt eldőljön, ki fog az űrbe repülni.

MTI

Kapcsolódó cikkek