Háborús helyzetkép: Orbán 600 ezer menekülttel számol, rakétákkal lövik az ukrán nagyvárosokat, Klicskóék is beállnak harcolni

Megosztás

Minden elhangzott pro és kontra az elmúlt napokban, Orbán Viktornak nehéz lehetett saját (és ezzel együtt Magyarország) álláspontját kialakítania ebben a válsághelyzetben, mivel nyílt titok, hogy Vlagyimir Putyinhoz húz hosszú évek óta, aki most az egyértelmű agresszor ebben a háborúban. Annak viszont valószínűleg csak örülhetünk, hogy a miniszterelnök nem kíván sem katonákat, sem fegyvereket küldeni az ukrán félnek (sem).

Hogyan állunk most az orosz-ukrán fegyver konfliktust illetően? A Telex.hu összeállítása a magyar álláspontról.

Nincs irigylésre méltó helyzetben Orbán Viktor, amikor valamit reagálnia kell az Ukrajna elleni orosz invázióra. A miniszterelnök ugyanis

  • Vlagyimir Putyin lojális partnere, aki még egy olyan kényes ügyben, mint a paksi bővítés sem mer konfrontálódni Oroszországgal, és
  • azonban az orosz gazdasági kapcsolatok és az ideológiai szimpátia mellett Orbán egy NATO- és EU-tag kormány fejeként kénytelen az Oroszország ellen hozott döntésekre rábólintani,
  • ugyanis gazdaságilag, politikailag és katonailag egyaránt jelentéktelen ahhoz, hogy amikor kenyértörésre kerül sor, akkor különutas politikát folytasson
  • de Orbán mentségére mondva, valójában Oroszországot leszámítva minden ország Putyin újabb lépéseire vár (legfeljebb megpróbálja valahogy manipulálni a döntéseket)
  • szóval a komplex helyzet és a többirányú lojalitás miatt a jelenlegi helyzetben Orbán leginkább semmit nem akar tenni

Orbán részéről egyelőre szó sem esik arról, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalációjáért Moszkva a felelős, Orbán csak annyit mond, hogy „a helyzet Ukrajna és Oroszország között komoly, sőt feszült”. A fő üzenete, hogy „Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia, mert Magyarország biztonsága a legfontosabb érdek”, és arra utal, hogy a baloldal izgága módon nem így gondolja: „Szó sem lehet azoknak a baloldali javaslatoknak az elfogadásáról, amelyek katonákat és fegyvereket akarnak Ukrajnába küldeni”.

Ez így ebben a formában a legkevésbé sem igaz, de ismét közbeszól a politika. Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel az oldalán ellátogatott a Magyar Honvédség Integrált Műveleti Központjába, majd szerda este erről ki is posztolt egy videót – még a csütörtök hajnali orosz invázió előtt.

A találkozóról a miniszterelnöki Facebook-oldalra feltöltött videóban pár másodpercre felvillan a honvédség egyik műveleti szobája, és a műveleti szobában egy kivetített térkép, mely Kelet-Magyarországot ábrázolja; a térképen szereplő – a találkozóról kiadott MTI-képen is jól látható – „Keleti Pajzs 2022” feliratból pedig kiderül, hogy ez egy esetleges ukrajnai invázióra kidolgozott katonai terv sematikus térképe lehet.

Az rtl.hu kimerevítette a részletet, melyen látszik, hogy a terv magyar kulcstelepülései Kisvárda, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Nyírtelek, Nyíregyháza, Hajdúhadház és Debrecen, ukrán oldalon pedig Ungvár, Munkács, Beregszász és Huszt, de a térképészek sárga korongokkal emelték ki a magyar-ukrán határ öt átkelőjét is. A térképen ezeken kívül öt katona, két helikopter, két vadászgép, egy harckocsi és két páncélozott csapatszállító szimbolizálják a mozgósítandó egységeket. A térképen egyetlen megjelölt magyar katonai objektum a szentendrei Kibervédelmi Műveleti Központ, ami azért arról árulkodik, hogy a honvédség számol azzal, hogy hazánkat is elérhetik az orosz katonai hírszerzés (GRU) által indított hekkertámadások.

Az Ukrajna felől várt fenyegetés azonban nem katonai jellegű. A térkép jobb fölső sarkában lévő – homályosan olvasható – szöveg ugyanis úgy szól, „600 000 menekült a Kárpátokon túlról”, és a becslés említése nélkül a videó végén Orbán is elmondja, hogy a hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy „ha a dolgok rosszra fordulnak, és menekültek érkeznek” akkor a rendőrséggel együtt ezt a helyzetet tudja kezelni.

Ma azt a benyomást szereztem, hogy erre képesek vagyunk, Magyarország biztonsága jó kezekben van.

Az ENSZ szerdai közgyűlésén egyébként az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield azt mondta, kormánya becslése alapján egy esetleges orosz invázió 5 millió embert foszthat meg otthonától, korunk „egyik legnagyobb menetkültválságát indítva el”.

Az orosz invázió csütörtök reggeli megindulása óta Orbán Viktor még nem posztolt a Facebookra. Legutóbbi, szerda esti posztjában azt írja, „Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia!”.

A miniszterelnökkel ellentétben Szijjártó Péter külügyminiszter már élő Facebook-videóban tájékoztatta az embereket az invázió megindulása után.

„A szomszédságunkban sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be, mégpedig a háború” – jelentkezett be Szijjártó Péter, miután Oroszország hajnalban megtámadta Ukrajnát. A magyar külügyminiszter szerint a háborút még a legnagyobb és legerősebb országok diplomáciai erőfeszítései sem tudták megakadályozni.

„Magyarország álláspontja világos: kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.”

Éppen ideje volt.

Eközben Ukrajnában: Kész fegyvert fogni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott háborúban Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt. Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, egy brit reggeli műsorban jelentette be, hogy kész harcolni. „Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok” – mondta az 50 éves többszörös bokszvilágbajnok.

Vitalij Klicsko elmondta, hogy az ukrán főváros veszélyben van, és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz-, és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet.

Testvére, Volodimir Klicsko február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitása és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút” – írta csütörtökön. „Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül” – tette hozzá. (Reuters/MTI)

Kijevben rakétatalálat ért egy tízemeletes lakóházat

A tűzoltóság által közzétett videón látszanak a következmények, áldozatokról egyelőre nem tudni.

Kapcsolódó cikkek