Életünk egyik legfontosabb lételeme a víz, szilárd táplálék nélkül heteket is kibírhatunk, de szervezetünk víz nélkül csak pár napig képes a túlélésre. Bolygónk egyharmadát víz borítja, ennek rendkívüli nagy vízmennyiségnek azonban csak egy elenyésző mennyisége fogyasztható az emberek számára. A Föld vízkészlete nagyjából 1,4 milliárd köbméter, ebből az édesvíz mindössze 3%-ot tesz ki, és ennek jelentős része, kb 80%-a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvíz mennyisége a Föld vízkészletének csupán 0,5%-a. És még ez az édesvíz sem teljes mennyiségben iható, hiszen a világ számos pontján a különböző szennyezések miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas minőségben található meg.
Ezzel is indokolható, hogy világszerte 785 millió ember, a Föld lakosságának 10%-a nem jut hozzá még alapszintű ivóvíz-szolgáltatáshoz sem, és még többen vannak azok, akik számára semmilyen szennyvízkezelési megoldás nem érhető el. Ez óriási egészségügyi kockázatot, járványveszélyt jelent, elég csak arra gondolni, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány során is az egyik legfontosabb védekezési módszer a személyes higiénia biztosítása, a rendszeres kézmosás.
A szennyezett víz fogyasztása miatt évente több ember hal meg, mint a háborúkban vagy az erőszak más formájában, és ezeknek az elhunyt embereknek 43%-a öt év alatti gyerek. Naponta 700 gyerek hal meg olyan betegségekben, amelyeket a tiszta ivóvíz hiánya okoz.
Az ivóvíz minősége mellett az ivásra alkalmas víz megközelíthetősége és mennyisége is hatalmas problémát okoz Földünkön, több mint 80 országban kritikus a vízhiány és nehézkes víz elérhetősége. Utóbbi miatt a világon ma is sokan akár 25 kilométert gyalogolnak a tiszta ivóvízért, általában nők és gyerekek, akik akár az iskolából hiányoznak, hogy vizet vihessenek haza. Csak Afrikában a nők évente több mint 40 milliárd órát töltenek azzal, hogy vízért gyalogolnak. Afrika országai vannak a legsúlyosabban kitéve az iható víz hiányából adódó veszélyeknek, míg Európában a lakossági ivóvíz-ellátottság 96%.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 100 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb, közel 90%-os, Budapesten és 9 megyében majdnem 100%-os az ellátottság.
A vízvezeték-hálózatból folyó ivóvíz hazánkban jó minőségű, és a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A magyar hazai vezetékes ivóvizek fele ásványvíz minőségű, ami azt jelenti, hogy a csapból – például Debrecenben vagy Győrben – olyan víz folyik, melyben az értékes ásványi anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/liter mennyiséget.
Az egyedüli problémát a sok esetben elöregedett vízvezetékhálózat jelenti. A mai magyar vízvezetékhálózat nem csak nagyobb kapacitásra van tervezve, hanem felújításra is szorul, emiatt a csapvíz veszít élvezeti értékéből. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, a kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét esetleg szagát, de ennek a problémának az orvoslására már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb vízkezelő és vízszűrő berendezések, melyek segítségével a csapvízből prémium vizet készíthetünk. Magyarország így is rendkívül szerencsés helyzetben van vízvezetékhálózat mennyisége és az ivóvíz minősége és elérhetősége szempontjából, amit sokszor sajnos nem értékelünk eléggé.
Tanuljuk meg becsülni azt, ami csupán egy karnyújtásnyira van az otthonunkban!
