A rendkívül súlyos aszály és az alacsony vízállás miatt teljesen le kellett állítani a tiszalöki vízerőmű működését, mivel a Tisza jelenleg a korábbi, megszokott vízmennyiségének mindössze a negyedét szállítja. Bár az erőmű leállása kétségkívül kiesést okoz a magyar energiarendszerben, a szakértők figyelmeztetnek: a legnagyobb problémát a következő időszakban nem a villamosenergia-termelés csökkenése, valamint a szolnokiak ivóvízellátásának biztosítása jelenti. Erről is beszélt Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője a Klubrádió műsorában.
A tiszalöki vízlépcsőnél kialakult helyzetről, a vízerőmű kényszerű leállásáról a hétévégn írtunk testvéroldalunkon, a Borsod24-en. Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Duna programjának szakértője ugyanakkor kiemelte, az energetikai hatások miatt nem kell országos katasztrófától tartani. A tiszalöki vízerőmű ugyanis a teljes hazai energiatermeléshez mindössze körülbelül egy százalékkal járul hozzá, így bár a kiesés helyi szinten érezhető és jelentős lehet, nem beszélhetünk olyan nagyságrendű problémáról, mint amilyet például a paksi atomerőmű esetleges kiesése okozna.
A szakértő rámutatott, hogy a fókuszba most sokkal égetőbb problémáknak kell kerülniük, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot és a mezőgazdaságot. Az elkövetkező hetekben a Tisza mentén, valamint a Körösök völgyében a két legfőbb prioritás a mezőgazdasági öntözővíz-kivétel biztosítása, illetve Szolnok város ivóvízkérdésének megnyugtató megoldása lesz.
A vízhiány kezelésére és a vízkészlet elosztására már történtek bizonyos lépések a folyó mentén. Nemrégiben hírt adtak arról, hogy a Tisza-tó kapott egy kisebb pótlólagos vízmennyiséget, és ezzel párhuzamosan megindult a vízkészlet bevezetése a Keleti-főcsatornába is.
Samu Andrea magyarázata szerint az ilyen és ehhez hasonló beavatkozások lényegesek, de nem jelentenek végleges gyógyírt a problémára. Amikor a folyó felsőbb szakaszain duzzasztott vízterek állnak rendelkezésre, azokból ideiglenesen pótolni lehet a kialakult vízhiányt. Ez a megoldás azonban nem szünteti meg az aszály okait, csupán arra alkalmas, hogy néhány nappal késleltesse az ennél is sokkal rosszabb helyzet bekövetkezését.
Bár a szárazság miatt a lakosság és a gazdák is feszülten várják az esőt, a lokális csapadék önmagában már nem elegendő. A szakember megjegyezte, hosszú éveken át az volt a társadalmi reflex, hogy a napos, száraz időt neveztük „jó időnek”, mára viszont a tartós aszály miatt az lenne a valódi jó idő, ha végre esne az eső. A Tisza és a Duna vízszintjének érdemi javulásához a Tisza teljes vízgyűjtő területén lenne szükség rendkívül komoly és kiterjedt esőzésekre, aminek jelei a jelenlegi előrejelzésekben még nem látszanak egyértelműen.
Az előrejelzések ráadásul egyre bizonytalanabbá válnak, miközben a Földközi-tenger túlmelegedése miatt fel kell készülni a pusztító viharok időszakára. Ennek hatásai már megmutatkoztak a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó dél-szlovákiai területeken, ahol a viharok háztetőket és villanyvezetékeket romboltak le.
Samu Andrea szerint ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy Magyarországnak strukturálisan is fel kell készülnie az ilyen szélsőségekre. Nem elegendő passzívan várni a csapadékot, folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy a hirtelen, bármikor lezúduló és érkező vizeket képesek legyünk azonnal fogadni, befogadni és a tájban tartani.
A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
