A magyar kormány egy 10 éves, összesen 3550 milliárd forintos vasútfejlesztési programot indít Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv néven. A hazahozott uniós forrásokból finanszírozott gigaberuházás célja a járműpark megújítása, az utazási idők radikális csökkentése, valamint az állomások korszerűsítése – Szolnok városa és vonzáskörzete kiemelten fog profitálni.
A Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter ismertette az átfogó program részleteit.
Vitézy hangsúlyozta, hogy lezárult a „vasútrombolás kora”, utalva Lázár János korábbi miniszterségére, amely során leállították a fejlesztéseket, beszerzéseket, és sorra zárták be a vidéki szárnyvonalakat. A mostani, rendszerváltás óta példátlan mértékű beruházássorozatot a jogállamisági eljárások lezárásával felszabadított kohéziós alapok, a Helyreállítási Alap (RRF), valamint az EIB (Európai Beruházási Bank) hitelkeretei teszik lehetővé:
A program keretében a legfőbb célkitűzések között szerepel, hogy a fővonalakon állomástól állomásig garantálják a legalább 100 km/órás átlagsebességet, valamint időn belül megfelezzék a jelenleg 43 éves, rendkívül elöregedett gördülőállomány átlagéletkorát. A kormány 35 új InterCity és 42 új HÉV szerelvényt szerez be, felújítja a 10 legforgalmasabb hazai vasútállomást, és országszerte átfogó pályarekonstrukciókat indít.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik leghangsúlyosabb eleme Szolnok, Kelet-Magyarország első számú vasúti csomópontjának teljes körű megújítása, ahol a keleti országrész szinte összes fővonala összeér. Vitézy Dávid miniszter kiemelte: elfogadhatatlan állapot, hogy jelenleg ezen a csomóponton a vonatok mindössze 20 km/órás sebességgel tudnak áthaladni a fővonali váltókon.
A város és a térség vasúti közlekedését érintő beruházás több, egymásra épülő ütemben valósul meg.
Első lépésként egy 48 milliárd forintos forrásból azonnal megkezdik az átmenő fővágányok teljes rekonstrukcióját és a lassú haladást okozó váltók cseréjét, hogy a Debrecen és Békéscsaba felől érkező vonatok, valamint az elővárosi járatok végre gyorsan és késések nélkül haladhassanak át az állomáson. Ezt követően a második ütemben sor kerül a peronok teljes akadálymentesítésére, majd a projekt zárásaként a jelenleg igencsak rossz állapotban lévő szolnoki állomásépület átfogó megújítása is megvalósul.
A szolnoki állomás fejlesztéséhez szorosan kapcsolódik a térségben a szintén hányatott sorsú újszászi vonal teljes újjáépítése is, hiszen ezen az elővárosi közlekedésben is kulcsfontosságú szakaszon jelenleg mindössze 40 km/órával tudnak közlekedni a vonatok. Egy 65-85 milliárd forintot meghaladó beruházás keretében azonban megemelik a pálya sebességét és akadálymentesítik a peronokat.
A program nem feledkezik meg az ország vasúti forgalmának szívéről, a fővárosról és annak agglomerációjáról sem, hiszen a kapacitáshiány itt az egész országos hálózatra kihat. Több százmilliárd forintos forrásból megkezdődik a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak teljes körű felújítása, a peronok akadálymentesítése, miközben a pályákat felkészítik a jövőbeni, belvárosi alagutas összekötésre is.
Emellett folytatódik a Déli Körvasút építkezése, amely új megállókkal, például a Népligetnél létesülő gigantikus csomóponttal biztosít majd közvetlen metrókapcsolatot a távolsági és elővárosi vonatoknak. A logisztikai versenyképesség és a vasúti áruszállítás megőrzése érdekében felújítják a Gubacsi hidat is, amely a hazai vasúti teherforgalom 10-15 százalékát bonyolítja le, ezzel is tehermentesítve az autópályákat a kamionforgalomtól. Ezzel párhuzamosan teljesen új, nyugat-európai szemlélettel kezdenek neki az ország tíz legforgalmasabb állomásának átfogó megújításához és kereskedelmi hasznosításához, beleértve a borzasztó állapotban lévő Déli és Nyugati pályaudvart.
Kép: Vajó Levente
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
