Az aHang helyi szervezete, a jászberényi aPont „Kezdjék Póccsal!” címmel indított petíciót, ebben pedig arra kérik Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal soron kívül vizsgálja ki a Jászság egykori fideszes erős emberének, Pócs Jánosnak az ügyeit. Összefoglaltuk röviden, mit lehet tudni ezekről az esetekről, illetve megkerestük a nemrég megalakult jászsági szerveződés tagjait, miért tartották fontosnak felhívni a figyelmet a képviselő korábbi ügyleteire.
Pócs János, a Jászság hírhedt előadóművésze 1998 és 2010 között volt Jászapáti önkormányzati képviselője, majd a 2010-2014-es ciklusban a település első emberének választották. 2010-től a térség fideszes képviselőjeként került be a Parlamentbe, egyéni körzetét idén áprilisban viszont elbukta, miután a Tisza jelöltje, Halmai Ferenc még a kőkeményen fideszesnek tartott településeken is több szavaztot kapott. Az ellenzékké avanzsált Fidesz-KDNP átrendeződése után, bár Pócs kezdetben nem kapott befutó helyet, az országos lista átalakításának köszönhetően mégis élvezhetjük a furábbnál furább performanszait.
Nevéhez az elmúlt bő egy évtizedben sorra kapcsolódtak a közéleti botrányok, az aHang szerint ebből lett elege a jászságiaknak, akik egyértelműen kimondták április 12-én: nem kérnek tovább Pócs Jánosból.
„Erkölcsi kérdéseket vet fel, hogy ennek ellenére a mai napig a parlamentben ülhet azon pusztítások után, amit a térségben véghezvitt. Ezért Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter közbenjárását kérjük a leendő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnál: kezdjék Pócs Jánossal, és soron kívül vizsgálják ki a fenti ügyeket! – írták a petíció szövegében.
A civil szervezet jászberényi csapata a közelmúltban kezdte meg aktív helyi tevékenységét. Megkeresésünkre elárulták, a szervezet álláspontja szerint a politikus személye jelenti azt a közös nevezőt, amely jelenleg a legnagyobb felháborodást váltja ki a jászságiakból. Külön kiemelték, hogy a választópolgárok április 12-én már egyértelműen jelezték, nem kérnek a képviselőből, aki korábbi vitatott ügyeivel és tevékenységével már így is jelentős károkat okozott a térségben. A jászberényi aPont tagjai úgy vélik, méltatlan a Jászság képviseletére egy olyan személy, akinek botrányaitól folyamatosan hangos a közélet, és rendkívül visszatetsző őt továbbra is a parlamentben látni.
De milyen ügyekről is van szó pontosan, ami miatt Pócsra ráférne némi vizsgálódás a civilek szerint?
2018 márciusában, egy hónappal a választások előtt, egyetlen napra újra megnyitották a korábban felfüggesztett, ún. KKV Energiahitel pályázatot, ezáltal gyakorlatilag ingyenes állami hátterű hitelhez lehetett jutni naperőműves beruházásokra. A G7 (Telex) közérdekű adatigénylésen alapuló, 2018-as cikke szerint a pályázatot 2017 nyarán függesztették fel, majd egyetlen napra újra elérhetővé tették, másnap pedig ismét lezárták. A kérelemhez mintegy 80 oldalas dokumentációt kellett benyújtani, ami elsősorbana arra utal, hogy csak azok tudtak érdemben pályázni, akik előre tudtak az ablak rövid kinyitásáról.
Az egy nap alatt beadott 147 kérelem között több ex-kormányközeli szereplő is feltűnt, köztük egy, a Tiborcz István egykori cégéhez, az Elioshoz köthető vállalkozás, illetve ezek között szerepelt Pócs János három gyermekének tulajdonában lévő Jász-Napfény Kft. is, 149,9 millió forintos kérelemmel.
Az aPont a Jász Nemzet Egyesület tevékenységével folytatja, amelynek vezetője Mészárosné Vas Márta, aki 2022-ben vált országosan is ismertté, amikor a Jászberényi Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyetteseként súlyos kritikával illette a pedagógustüntetéseket, bűnnek nevezve a gyermekek bevonását a tiltakozásokba, és bűnösnek bélyegezve azokat a felnőtteket, akik szolidaritást vállaltak velük. Korábban a Fidesz színeiben Jánoshidán indult polgármesternek 2019-ben és 2024-ben is, de mindkétszer veszített Eszes Béla regnáló polgármester ellen. A gyűrűző botrányok és a szakmai hitelességét érintő támadások után Mészárosné 2024 augusztusában benyújtotta lemondását és távozott a jászberényi tankerület vezetéséből, de nem sokáig maradt állás nélkül – az önkormányzati választások után a Jászapáti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola indoklás nélkül elbocsátott igazgatójának helyére ült be.
Mészárosné természetesen Pócs János régi bizalmasa, a Városi Civil Alap (VCA) pályázatain több tízmillió forintokat nyert folyamatosan. Egyébként az egyesület hivatalos bejegyzett címe megegyezik a Pócs család cégének, a Gazda-Farm Kft.-nek a székhelyével, ez a Gazda-farm 1.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Civil Alapos, sok-sok milliós pályázatok különböznek egy másik, korábban is felmerült ügytől – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2024–2026 közötti, választókerületenkénti 100 millió forintos elosztásától. Itt a Jász Nemzet Egyesület szintén remekül szerepelt (és a jánoshidai, szintén hozzájuk köthető Együtt Egymásért Egyesület) további 40-40 millió forintot kapott.
A sor folytatódik, 2012-ben egy fantomcég jelent meg Pócs János és cége telephelyén, a korabeli beszámolók szerint 143 millió forint uniós támogatást nyert, ebből 36 millió forintot át is utaltak neki, de a megígért üzem soha nem valósult meg. Az ügyről elsőként a Népszabadság írt, és lényegében arról számoltak be, hogy a szóban forgó cég úgy nyert több tízmillió forintot egy uniós pályázaton, hogy a valóságban nem is működött.
Pócs János a Népszavának akkor úgy védekezett, tudomása szerint azért nem indult el a beruházás, mert a támogatási előlegként beérkező 36 millió forintot egy adótartozás fejében a NAV azonnal inkasszózta.
„Összefoglalva tehát: egy tetemes adótartozást maga előtt görgető, telephelyet egyetlen délután alatt gründoló, egy kisvárosi polgármester nevével és ingatlanával lobbizó cég simán nyerhet ma Magyarországon egy beruházásra 143 millió forintot. Ráadásul, amikor mindez kiderül, meg sem büntetik, sőt, 36 havi, kamatmentes részletben kell törlesztenie az előleget. Történik mindez abban az országban, ahol egy, a kormány által állítólag favorizált kisvállalkozónak, ha Széchenyi-kártyás hitelhez akar jutni, a kért összeg háromszorosát kell felmutatnia előző évi bevételként: vagyis ha például hárommillió forintért akar egy használt furgont venni, akkor tripla, kilencmilliós forgalmat kell igazolnia – írta az azóta beszántott lap.
A gyanús ügyek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) működésével teljesek, ami egy 2014 körül létrejött, papíron szociális szövetkezetként működő szervezet volt, amely 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el arra, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli embereket foglalkoztasson. A szövetkezet 2600 embert szerződtetett a munkaügyi központokon keresztül, elsősorban Észak-Alföldön azzal az ígérettel, hogy állami erdészetekkel kötött szerződés keretében zöldhulladékot gyűjtenek, amiből környezetbarát tüzelőanyagot állítanak elő. A dolgozóknak bruttó 100–110 ezer forintos fizetést ígértek.
A rendszer 2015 nyarán omlott össze: a munkások eleinte kaptak fizetést, részt vettek gyorstalpaló képzéseken, de tényleges munka alig volt, majd a pénz is elmaradt. A szövetkezetet nem lehetett elérni, vezetői letagadtak mindent, a kommunikációs igazgató pedig a dolgozók „morális hozzáállását” és állítólagos lopásait hibáztatta a fizetési elmaradásért. Az elkeseredett, becsapott munkások 2015 augusztusában tüntetést szerveztek, páran éhségsztrájkba is kezdtek.
De mi köze van ehhez Pócs Jánosnak? Az Index eredeti, 2015-ös cikke, majd később az Átlátszó is megerősítette, hogy az ESZOSZ-t hivatalosan a Jászapáti Polgármesteri Hivatal címére jegyezték be még Pócs polgármestersége idején.
Apróbb ügy, de érdemes felidézni, hogy a 2022-es választási kampány elszámolásának ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy Pócs János 252 forintot úgy számolt el, hogy az azt igazoló bizonylatok nem az ő nevére szóltak. A HVG és a Magyar Narancs beszámolója szerint az ÁSZ vizsgálata három fideszes jelöltnél, Mészáros Lajosnál, Pánczél Károlynál és nála talált hasonló szabálytalanságot a 2022-es állami kampánytámogatás felhasználásában. Az ÁSZ az ilyen esetekben a vétkes összeg kétszeresét fizetteti vissza az érintettel.
Mellbőség és kazán, a jelek egy politikus felé vezetnek: 2018 áprilisában kikerült az internetre egy felvétel, ami a beszámolók szerint még 2009-ben, a Pócs család tulajdonában lévő Éden Büfében tartott buliban készült – tény és való, mindez egy évvel azelőtt történt, hogy Pócsot polgármesterré és országgyűlési képviselővé választották volna. A felvételen egy fiatal nő megkérdezi Pócstól, hogy milyen dolog kiskorúakat itatni, mire ő azt válaszolja: „Ilyen mellbőséggel kételkedek benne, hogy valaki kiskorú”, majd a nő melleit kezdi dinnyékhez hasonlítgatni.
Pócs Jánost a lapok több alkalommal is megkeresték a felvétellel kapcsolatban, de nem nagyon kívánt reagálni.
Majdnem egy évvel később egy másik felvételt is nyilvánosságra hoztak. Ezen Pócs egy roma alkalmazottját, egy azóta elhunyt, Tóni nevű férfit zár be egy éghető anyagokkal teli kazánba, miután az állítása szerint „megivott egy féldecit”. A felvételen elhangzik, hogy azokat a „cigányokat égeti el”, akikre haragszik, majd egy égő papírdarabot dob a kazánba, és rácsukja az ajtót a kiabáló férfira.
A politikus fura indokkal magyarázta a történteket, de a 444-nek elismerte, hogy ő szerepel a felvételen. Azt állította, hogy az a bezárt férfi kérésére, „vicces” szándékkal készült, annak barátai számára. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat akkori elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy Pócsnak nem kell lemondania a mandátumáról.
A petíció néhány nap alatt már ezrekhez elért. Július 2-án indult a gyűjtés, még aznap este elérte az első száz aláírást, másnap reggelre pedig már ötszázan, délutánra pedig ezren írták alá. A kezdeményezés azóta is folyamatosan gyarapodik, és mára már közel ötezren csatlakoztak hozzá.
Ahogy már említettük, a jászsági körzetben Pócs elveszítette az egyéni választókerületét: a Fidesz-KDNP jelöltje 41,97 százalékot szerzett, míg a Tisza jelöltje, Halmai Ferenc Tibor több mint 50 százalékkal győzött.
Az új, Tisza-többségű Országgyűlésben Pócs azóta rendszeres (fő)szereplője a plenáris üléseknek. Nem annyira felszólalóként, mint inkább Magyar Péter miniszterelnök állandó céltáblájaként és egyben provokátoraként. Már mi is írtunk róla, az Országgyűlési Napló dokumentálása szerint folyamatosak azok a bekiabálásos jelenetek, amelyek a nyilvános közvetítésben nem, csak az írásos jegyzőkönyvben olvashatók. Magyar Péter egy felszólalása közben például szóvá tette, hogy valaki a pad alól, telefonnal videózza a történteket, mire Pócs felállt, és egy telefontokkal a kezében odasétált Kapitány István képviselőtársához, azt állítva, hogy csak a tokot nézegette. Forsthoffer Ágnes házelnök megkérdezte, készített-e felvételt, mire ő a tokot mutatta fel válaszként. Lőrincz Viktória miniszter csak annyit jegyzett meg: „Ez normális?”
Pócs többször is felvette telefonjával a miniszterelnök felszólalásait annak ellenére, hogy a frakciók előzőleg megállapodtak ennek mellőzéséről; emiatt Magyar Péter több ízben „piti tolvajnak” és „bohócnak” nevezte az őt (illetve más, hasonlóan videózó képviselőket, például Németh Balázst) videózó politikusokat, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig figyelmeztette is az érintetteket, hogy tevékenységük zavarja a Ház munkáját.
Tényleg úgy tűnik, Magyar Péter és Pócs János egymás nemezisei lettek az új ciklusban: szinte egyetlen olyan ülés sincs, amelyen valamelyikük ne hozná szóba, provokálná vagy kommentálná a másikat: a kérdés az, a listán bejutott képviselőnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal is kell-e majd ennyit foglalkoznia, ahogy azt az aHang sürgeti.
Képek: aHang, Mirkó István, Pócs János FB
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
