Már a bizottsági meghallgatások kapcsán is újra előjött a kettős mérce a Fidesztől. Szerintük a demokrácia eltiprása, hogy négy perces időkorlátot szabtak meg a tiszások képviselőnként. Ismét csak egy gond van, hogy ez közel sem páratlan esemény, a fideszes kormányok megalakulásakor több ízben is ennél sokkal jobban lekorlátozták a kérdezőket.
Ruff Bálint miniszteri meghallgatásán az elnök szembesítette azzal a háborgó Tuzson Bencét és párttársait, hogy a korábbi (Fidesz többség alatti) jegyzőkönyvek bizonyítják, nem mondott igazat, amikor példátlannak nevezte a képviselői beszédidő korlátozását. Akkor teljes frakciók kaptak 7 percet, vagy az egyes képviselők kettő(!) percet, most minden egyes képviselő kapott négyet.
Számos 2018-as és 2022-es jegyzőkönyvben szerepelt egy rész arról, hogy a bizottsági elnök időkeretet javasolt a kérdésekre, és a bizottság meg is szavazta ezt. Erre a Lakmusz.hu hívta fel a figyelmet.
2018-ból összesen 20 miniszterjelölti meghallgatási jegyzőkönyvet találhatunk, ezek közül hétnél fordult elő, hogy időkeretet szabtak a jelölthöz intézett kérdéseknek. Három esetben a Fidesz, egy esetben a KDNP frakciója adta az időkorlátot felállító bizottság elnökét.
A Kulturális Bizottságot vezető fideszes Pósán László a jegyzőkönyv szerint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter meghallgatásakor mindössze két percet hagyott a kérdésekre egy-egy képviselőnek. Az igazságügyi bizottságot vezető KNDP-s Vejkey Imre pedig frakciónként adott összesen hét percet erre Trócsányi László, Semjén Zsolt, Rogán Antal és Gulyás Gergely meghallgatásakor.
Ruff Bálint miniszterjelölt hosszan beszélt az Orbán-kormány urizálásáról. Tuzson Bence, a bizottság fideszes tagja többször próbált közbeszólni, ami miatt a bizottság tiszás elnöke, Hantosi István többször rászólt, Ruff pedig így kommentálta: „tudom hogy vannak a gyásznak fázisai, ön szerintem az első fázisban van még, majd jön a többi is”.
A leendő miniszter a hatalmi ágak szétválasztásának jelentőségét hangsúlyozta, visszaállítaná azt az elképzelést, hogy egy politikus nem mindenható és az egész ciklusban feladatának érzi emlékeztetni a kormányt arra, hogy 2026 áprilisában hárommillió ember mondta, hogy „elég”.
„Én szívesen leszek annak a minisztériumnak a vezetője, ami a rendszerváltás motorja lesz” – idézte fel Ruff Bálint azt, mit mondott Magyar Péter megkeresésére hetekkel ezelőtt. Hangsúlyozta, jogállami keretek között kell véghez vinni ezt a folyamatot, és azt ígérte, a valaha volt legnagyobb átvilágítást fogja elrendelni.
Ruff Bálint azt is bejelentette, hogy miniszterként az egyik első lépése egy átfogó állami átvilágítás lesz. Szerinte a választók történelmi felhatalmazást adtak a rendszer átalakítására, és a Miniszterelnökség feladata egy „békés, európai és működő Magyarország” alapjainak megteremtése lesz.
A Szőlő utcai gyermekbántalmazási és a gödi akkumulátorgyár mérgezési botrányával is összefonódott Tuzson Bence neve az elmúlt bő másfél évben. Az ő reakciója a meghallgatáson: (Képek: Youtube)
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
