Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítése érdekében katonákat vezényel országszerte a kiemelt energetikai létesítmények közelébe. A döntést azzal indokolta, hogy szerinte Ukrajna további akciókat tervez a magyar energiarendszer megzavarására. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emellett drón repülési tilalmat is elrendelt, amelyet a polgári, illetve a kül- és belföldi pilóta nélküli repülőeszközökre terjesztett ki – az állami légijárműveket és a hagyományos légi közlekedést a tilalom nem érinti.
A lépés közvetlen előzménye, hogy január 27-e óta szünetel a kőolajszállítás Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken. Orbán és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint Ukrajna szándékosan zárja el a vezetéket, ezzel „olajblokád” alatt tartva Magyarországot és Szlovákiát, és így próbál nyomást gyakorolni a két szomszédos országra. Ugyanakkor sem a miniszterelnök, sem a honvédelmi miniszter nem tett említést arról, hogy a Barátság kőolajvezetéket orosz bombatámadás érte Brodi közelében, és a helyreállítási munkálatok a folyamatos orosz légicsapások miatt rendkívül nehezen haladnak. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a szállítás szünetelésének hátterében nem politikai, hanem műszaki okok állnak.
A kieső olajimport pótlására a MOL múlt héten kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását, amelyet a kormány meg is tett, az orosz olaj helyettesítésére pedig az Adria-vezetéken keresztüli, tengeri szállítást jelölték meg megoldásként. Válaszlépésként Magyarország Szlovákiával együtt leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, és hasonló fenyegetések hangzottak el a gáz- és áramszállítások vonatkozásában is.
A katonai intézkedések végrehajtásáért felelős Egyeztető Törzs már meg is alakult. Szalay-Bobrovniczky elmondta, hogy a honvédség az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát priorizálva folyamatosan felméri az érintett helyszíneket, és a kitelepülés hamarosan megkezdődik. A létesítményeknél támadások elhárítására alkalmas eszközöket is telepítenek, a kijelölt helyszíneken pedig megnövelt erőkkel járőröznek majd.
Az „ukrán fenyegetés” valóságtartalmát azonban több szakértő és közéleti szereplő is megkérdőjelezte. Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter a Klubrádiónak adott nyilatkozatában rámutatott: ha valóban súlyos és átfogó biztonsági kockázat fenyegetné az országot, az messze nem csupán néhány energetikai létesítmény katonai védelmét tenné szükségessé. Megítélése szerint az egész döntéssorozat és annak indoklása arra irányul, hogy nyomatékot adjanak a régóta hangoztatott veszélyérzetnek, miszerint az ország háborúba sodródhat. Mint mondta, semmiféle ukrán fenyegetés nem jelent meg az energetikai rendszerekkel kapcsolatban, és semmi nem indokolja, hogy a Barátság kőolajvezeték – amelyet orosz támadás rongált meg – ügyét Ukrajna nyakába varrva próbáljanak háborús pszichózist kelteni. Juhász arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Honvédség mobilegységei alapvetően szárazföldi támadás elhárítására alkalmasak, ilyen jellegű támadás esélye azonban a földrajzi adottságok miatt rendkívül csekély, így a védelem megerősítése katonai szempontból minimális többletbiztonságot jelent.
Hogy konkrétan mely létesítményekről lehet szó, abban Miklós László energetikai szakértő nyújtott eligazítást: elsősorban a kőolajfinomítókra, terméktároló telepekre, erőművekre, nagy transzformátorállomásokra és gázellátó állomásokra lehet gondolni. Miklós emlékeztetett arra, hogy jogszabály rögzíti, mi minősül kritikus infrastruktúrának – ez egyébként szélesebb kört fed le az energetikai létesítményeknél. A szakértő szerint a mostani helyzet várhatóan hasonlóan alakul majd, mint a Covid-járvány idején: a katonák ott jelennek majd meg, ahol jól láthatóak.
Az ellenzéki reakciók szintén élesen bírálják a kormány lépését. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Orbán Viktor láthatóan a háborús félelem keltésére helyezi a hangsúlyt a választási kampányban, és sokan tartanak attól, hogy a folyamatos feszültségkeltés mögött egy esetleges hamis zászlós akció előkészítése húzódhat meg. Jeszenszky rámutatott: az ukrán energetikai infrastruktúra rendkívül nehéz helyzetben van az orosz támadások miatt, így nem valószínű, hogy Kijev erőforrásait Magyarország elleni akciókra fordítaná.
Rácz András Oroszország-szakértő egyenesen hazugságnak nevezte a kormány bejelentését, hozzátéve: ha valódi külső katonai fenyegetés állna fenn, a megfelelő válasz a NATO-n belüli mechanizmusok – így a Washingtoni Szerződés 4. cikke – igénybevétele lenne, nem egyoldalú belső katonai intézkedések.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke balassagyarmati fórumán szintén kemény szavakkal reagált. Szerinte a kormány egyfajta lelki terrort alkalmaz a saját népe ellen, és háborús pszichózist gerjeszt. Magyar már hónapokkal korábban figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy ne vállalkozzanak hamis zászlós műveletekre, és ezt a figyelmeztetést most megismételte – hangsúlyozva, hogy a kormánynak a hatalom békés átadásán kellene gondolkodnia, nem pedig fenyegetőzésen és megosztáson.
Csütörtökön Ukrajna berendelte Magyarország kijevi nagykövetségének az ügyvivőjét.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
