Ma négy évtizede, 1986. január 28-án következett be az űrhajózás történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája: a Challenger amerikai űrrepülőgép nem sokkal a start után felrobbant. A személyzet tagjai életüket vesztették, a tragédiát ráadásul a helyszínen ezrek, a tévében pedig milliók nézték végig élőben.
1986 tragédiákkal tűzdelt esztendő volt. Abban az évben robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja is, ám előtte három hónappal egy másik súlyos tragédia is megrázta az embereket. Az előjelek sem voltak kedvezőek: a startot többször is el kellett halasztani, még a végső időpontként kijelölt január 28-án reggel is, mert az éjszakai fagy miatt jég borította az indítóállványt. A jegesedést nem sikerült teljesen megszüntetni, a rajtot mégis elrendelték, és a Challenger helyi idő szerint délelőtt 11 óra 38 perckor a magasba emelkedett.
Az élő tévéközvetítés révén világszerte százmilliók láthatták, amint 73,213 másodperccel később a 15 kilométer magasan, 2349 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó űrrepülőgép az Atlanti-óceán fölött felrobbant és három részre szakadt. A roncsoknak csak a felét sikerült kiemelni a víz alól – érdekesség, hogy a fedélzeten szállított amerikai zászló érintetlenül került elő.
A tragédiában életét vesztette Francis Scobbee 46 éves parancsnok, Michael Smith 40 éves pilóta, Judy Resnik 36 éves, Ronald McNair 35 éves, Ellison Onizuka 39 éves, Gregory Jarvis 41 éves űrhajós és Christa McAuliffe 36 éves tanárnő. A személyzet után tizennégy félárva gyermek maradt. Gyászszertartásukon Ronald Reagan elnök is részt vett. Az asztronauták emlékét a 3350 és 3356 közötti sorszámmal bejegyzett kisbolygók őrzik.
A katasztrófa okait kivizsgáló bizottság jelentése szerint a jobb oldali szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta alsó és középső része közötti szigetelőgyűrű a hidegben veszített rugalmasságából, és a rakéta illesztése átégett. Az űrsikló a kicsapó lángok és a fellépő aerodinamikai erők hatására több darabra esett. Valószínűsíthető, hogy az űrhajósokat szállító kabin egyben maradt, a nyomáscsökkenés miatt már eszméletlen személyzet számára a vízbe csapódás vált végzetessé. Az űrsiklóprogram, sokkal szigorúbb biztonsági előírásokkal, csak 1988 szeptemberében folytatódott. (via Hvg.hu)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
