Miért mutatnak akár 15–20 százalékpontos eltérést a közvélemény-kutatások?

Megosztás

Előfordul, hogy két kutatóintézet szinte egy időben publikált adatai között hatalmas, akár 20 százalékpontos szakadék van ugyanabban a politikai kérdésben. Az MSZPod legújabb adásában Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója segít tisztán látni a statisztikai zajban, feltárva a háttérben meghúzódó szakmai és kommunikációs okokat.

A szakember az MSZP podcastjében arról beszélt, a jelentős eltérések mögött elsősorban nem szándékos torzítás, hanem az eltérő módszertani megközelítések és a különféle mintavételezési technikák állnak.

Pulai András szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a média gyakran olyan adatokat vet össze egymással, amelyek a különböző kérdésfeltevések, a mérés kontextusa vagy az eltérő időpontok miatt alapvetően összehasonlíthatatlanok. Ez a folyamat pedig elkerülhetetlenül félrevezető következtetésekhez és a választók összezavarásához vezet.

Az adásban egy régi politikai mítoszt is górcső alá vesznek: valóban képesek-e a publikált százalékok önbeteljesítő jóslatként módosítani a választói akaratot?

A Publicus vezetője szerint bár sokan tartanak ettől, valójában nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kutatási eredmények önmagukban döntő hatással lennének a szavazók preferenciáira:

MSZPod | Tűzijáték az adatok értelmezése | S2E4

Mennyire megbízhatók a közvélemény-kutatások és mekkora felelőssége van a kutatóknak a választók befolyásolásában? Pulai András a Publicus Intézet vezetője a vendégünk.

Kép: Magyar Társadalomkutató

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek