Több mint egy évtized után változnak a helyi adómértékek Jászberényben, a testületi ülésen elhangzottak szerint az önkormányzat a város a fenntartható gazdálkodása és a közszolgáltatások biztonságos finanszírozása érdekében tervezi egyes vagyoni és kommunális típusú adók emelését. Hasonló folyamatok mennek végbe, mint a megyeszékhelyen – tavaly a szolnoki városvezetés szintén arra az álláspontra jutott, hogy elengedhetetlen az építményadó kiszélesítése és a telekadó bevezetése annak érdekében, hogy a 2025-ös évben zavartalan legyen a működtetés.
Az idegenforgalmi adón, amit 2016-ban vezettek be és a magánszemélyek kommunális adóján kívül 14 éve nem történt átfogó adóváltoztatás a településen, most viszont 9 igen, 3 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett a testület az adóemelés szükségességéről döntött, amely leginkább a tehetősebb és nagyobb vállalkozásokat érinti majd.
Az elmúlt években a város kiadásai ugrásszerűen növekedtek, miközben a legnagyobb bevételi forrást jelentő helyi iparűzési adó (HIPA) 2025-ben várhatóan a tavalyi szinten marad.
A HIPA-ból származó 4,3 milliárd forintos bevétel mintegy egyharmadát a városnak szolidaritási hozzájárulásként be kell fizetnie a központi költségvetésbe. Ez lényegében egy olyan adónem, amelyet hazánk anyagilag erősebb települései fizetnek be a központi költségvetésbe, egészen pontosan a Magyar Államkincstárnak. Az így befolyt összegek célja elviekben, hogy támogatást nyújtsanak a kevésbé tehetős önkormányzatok számára.
Az állam kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír ez a helyi önkormányzatokra kivetett teher, amelynek mértéke az elmúlt öt évben a hatszorosára nőtt. Míg 2020-ban az önkormányzatok összesen 58 milliárd forintot fizettek be ezen a címen, addig 2024-ben már több mint 360 milliárd forintot kell előteremteniük.
A kormányzati sarcról itt írtunk részletesebben.
Visszatérve a jászberényi adóemelésre, 2025-től újabb, úgynevezett „többletadó-szabály” is életbe lép, ami a bevételnövekmény egy részét a Területfejlesztési Alapba irányítja. Ez további elvonásokat jelenthet, bár az előzetes számítások alapján a városnak egyelőre nem keletkezik ilyen befizetési kötelezettsége.
A város költségvetését jelenleg döntően a helyi iparűzési adó tartja fenn, amely a teljes adóbevétel 90 százalékát adja. Mivel ez a forrás nehezen tervezhető, a városvezetés szerint szükség van stabilabb, kiszámíthatóbb bevételi alapokra: ezek lehetnek a kommunális és vagyoni típusú adók.
Szolnokon sem ismeretlen jelenség az emelés: a megyeszékhelyen a közgyűlés döntése értelmében az új adórendelet, amely idén január első napján lépett hatályba, előírja, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok esetében évente 350 forintot kell fizetni négyzetméterenként. A telekadó mértéke szintén módosult, a földhivatali nyilvántartásban “kivett, beépítetlen terület” megnevezéssel szereplő ingatlanokra évente 50 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Györfi Mihály polgármester akkor úgy kommentálta a döntést, hogy kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a város olyan anyagi helyzetben van, hogy a jövő évi zavartalan működtetéshez mindenképp új forrásokra van szükség.
Kép: jaszbereny.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
