Gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaéléssel vádolni valakit komoly felelősség. Szinte lemoshatatlan billog ez, és akit ilyen rémes tettekkel összefüggésbe hoznak, élete végéig cipelheti magával a következményeket akkor is, ha bűnössége sosem bizonyosodik be, az ilyen vádaknak pedig súlyos, akár emberéletet követelő következménye is lehet. Különösen igaz ez azóta, hogy a nyilvánosságot elsősorban a közösségi média jelenti, azt pedig, hogy kinek mi az igazság, egyre inkább az határozza meg, hogy melyik politikai táborba tartozik.
Ezért aztán felelős ember, különösen olyan, aki állampolgárok politikai képviseletére jelentkezett, nem pedofilozhat le senkit bizonyíték nélkül a parlamentben, és a propaganda médiáján keresztül sem, ahogy egyébként szexuális zaklatással, családon belüli erőszakkal, és mások halálának okozásával sem vádolható senki, de hiába, rég túl vagyunk ezen, az ártatlanság vélelmét ugyan abba a sötét, föld alatti pincébe zártuk, ahová az elveket és a politikai felelősséget is.
Mert mára a politikai ellenféllel, vagy hagyjuk az eufemizmust, a politikai ellenséggel szemben minden megengedhető. Ő ugyanis nem pusztán mást gondol a világról, vagy hibás döntéseket hoz, hanem gonosz, hazaáruló, külföldről fizetett, diktátor, stb, akit a haza érdekében minden áron le kell győzni. Amikor a politikusok vagy propagandistáik tudatosan terjesztik a hazugságokat, nem kímélve az érintettek emberi méltóságát, a családjuk becsületét, akkor nem pusztán arról van szó, hogy megtévesztik a közvéleményt, hanem kialakítanak egy olyan, párhuzamos valóságot, ahol a bizonyíthatatlan rágalmak igazak lesznek, mert a politikai ellenségről minden elképzelhető, ha pedig mégsem igazak, a terjesztésük a haza érdekében akkor is helyénvaló, azok a rohadékok pedig meg is érdemlik. Ezért ami innen nézve aljas hazugság, onnan nézve nemes cselekedet, és ezért, bár nem lehetne hit kérdése, hogy egy javítóintézeti vezető, vagy egy politikus bántalmazott-e gyerekeket, vagy sem, sokak számára mégis hit kérdése lesz.
A bizonyítékok nélkül Zsolti bácsizók egyrészt a lényegi kérdéseket takarták most ki; hogyan úszhatta meg a Szőlő utcai intézmény igazgatója a felelősségre vonást több mint 20 éven keresztül, kik és miért tusolják el a gyermekbántalmazást a szociális ellátórendszerben, és miért nem tud vigyázni az állam a felügyelete alá tartozó gyerekekre?
Másrészt pedig; bárki lehet pedofil a Facebookon, a Tiktokon, a Redditen, és az Origón is, akár “bizonyítékokkal” együtt, összehangolt lejáratókampányban pedig tudjuk, hogy ki az erősebb és a gátlástalanabb. Ez megint egy olyan utca, ahonnan nem jutunk ki élve, és mégis milyen jogon utasítják vissza a lejáratást azok, akik maguk is bármit megengednek maguknak? A felelősség elsősorban a Fideszé, tényleg nevetséges a miniszterelnöktől olvasni, hogy micsoda dolog a rágalmazás, na de mégis, nem kellene jobbnak lenni náluk?
Végül pedig Semjén Zsolt. Őszintén remélem, hogy ártatlan, őszintén remélem, hogy le tudja mosni magáról ezt a vádat, és csak azokkal a bűnökkel és következményeikkel kell együtt élnie, amiket valóban elkövetett. A jó Isten segítse őt ebben.
És segítsen minket is.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 26-ai hangzott el a Klubrádió adásában.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz – jelenleg futó őszi akciónkban lapunk életben maradásáért gyűjtünk!