Szerdán rendkívüli vitát hívott össze az Európai Parlament a magyar kormány „ellehetetlenítési törvényének” megvitatására, amelyre a Fidesz hivatalosan átláthatósági jogszabályként hivatkozik. Az uniós intézmények képviselői és a parlamenti frakciók vezérszónokainak többsége élesen elítélte a tervezetet, hangsúlyozva, hogy az komoly fenyegetést jelent a magyarországi sajtószabadságra és a civil szféra működésére.
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa egyértelműen megfogalmazta az uniós álláspontot: „Az Európai Bizottság nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket az EU-jog biztosítására, beleértve az alapvető jogokat.” A biztos emlékeztetett rá, hogy 2017-ben már sikeresen felléptek a magyar kormány civilek elleni törvénye miatt, amit végül az Európai Bíróság is elítélt, és a magyar kormány kénytelen volt visszavonni.
McGrath szerint a mostani tervezet „számos pontja aggodalmat kelt”, mert „súlyos korlátozásokat és következményeket jelent” azoknál a szervezeteknél, amelyek külföldi forrást kaptak. A biztos hangsúlyozta, hogy bár az átláthatóság fontos érték a demokráciában, azt nem szabad arra használni, hogy indokolatlanul korlátozzák vele a véleménynyilvánítás vagy az egyesülés szabadságát.
A lengyel soros EU-elnökség képviselője, Adam Szłapka ugyancsak figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a jogállamiság védelme minden uniós intézmény felelőssége. A lengyel EU-ügyi miniszter megemlítette, hogy a jövő héten tartandó „hetes cikkes” jogállamisági meghallgatáson a civil szervezetek helyzete minden bizonnyal napirendre kerül majd.
Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációvezetője, az Európai Néppárt vezérszónokaként rendkívül kemény szavakkal illette a magyar kormányt: „Egy bukásra ítélt rezsim kapaszkodik a hatalomba, a tét a szabadság lebontása.” A Tisza politikusa szerint a kormány érzi a vesztét, mivel egyre többen állnak pártjuk mellé, ezért tétet emel.
Tarr a törvénytervezetet újabb putyini eszköznek nevezte, amellyel „a Fidesz-csatlósok önkényesen idegen ügynöknek bélyegezhetnek bárkit” megalapozott gyanú nélkül. Szerinte a javaslat célja a kritikus hangok elhallgattatása és a megfélemlítés, ami súlyosan veszélyezteti a választások tisztaságát.
Molnár Csaba, a DK vezérszónoka még élesebben fogalmazott: „A magyar kormány azt gondolja: nem az a baj, hogy szétlopták és tönkretették Magyarországot, hanem az, hogy az újság ezt megírja.” A baloldali politikus szerint ezért „a putyini cenzúratörvényhez hasonlót akarnak elfogadtatni” a sajtóval, a civilekkel és az ellenzékkel szemben. Molnár alapvető kérdést tett fel: „Az most a kérdés, hogy tényleg létezik-e az Európai Unió?”
Dömötör Csaba, a Patrióták Európáért frakció vezérszónoka védelmében kelt fel a törvénytervezetnek. A fideszes képviselő azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy a USAID mintájára liberális, baloldali aktivistacsoportokat pénzel, amelyek ezután politikai tevékenységet végeznek. Dömötör szerint ezek a szervezetek perlik a határaikat védő kormányokat, lejárató anyagokat készítenek Magyarországról, vagy éppen ellenzéki kampányokat segítenek.
Semmi köze a civil társadalomhoz annak, ami létrejött – jelentette ki Dömötör, aki szerint alulról építkezés helyett az EP nagykoalíciója működteti ezeket a szervezeteket. A fideszes politikus az USA-beli szabályozásra hivatkozott, amelyet sokkal szigorúbbnak nevezett a magyarnál.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője tipikus kettős mércének tartotta az uniós reakciót, és azzal érvelt, hogy míg Romániában üdvözölték egy választási eredmény eltörlését külföldi beavatkozásra hivatkozva, addig egy tagállam átláthatóságra törekvését elítélik.
A vitatott jogszabály-tervezet az orosz „külföldi ügynök” törvény mintájára készült, és különleges jogkörökkel ruházná fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ez az intézmény kapna felhatalmazást arra, hogy listát készítsen azokról a szervezetekről, amelyeket Magyarország szuverenitását veszélyeztetőnek tart.
A listára bármely olyan szervezet vagy sajtótermék felkerülhet, amely külföldi állampolgároktól, EU-intézményektől vagy akár kettős állampolgárságú személyektől fogad el támogatást, adományokat vagy ajándékokat. Magyarország szuverenitásának veszélyeztetése már akkor megállapítható, ha valaki olyan politikai véleményt fejez ki, amely negatívan tükrözi Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jellegét, vagy megkérdőjelezi a házasság, a család és a biológiai nem elsőbbségét vagy Magyarország alkotmányos identitását és keresztény kultúráját.
A listára felkerült szervezetek nem kaphatnak adó 1%-os felajánlásokat, támogatóiknak nyilatkozatot kell tenniük, vezetőiknek pedig vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk. A szervezeteket szoros hatósági kontroll alá vonnák, és húszszoros büntetés fenyegeti őket jogosulatlan adományok esetén.
A tervezet a magyar független sajtó elleni tizenöt éve tartó támadássorozat újabb állomása. Orbán Viktor kormánya fokozatosan szorította ki a kritikus médiát: először külföldi befektetőket vásárolt ki és ijesztett el, majd az állami hirdetések monopolizálásával kisajátította a médiapiacon. Kritikus lapok már tíz éve nem kapnak egy fillért sem állami reklámokból.
A kormányközeli befektetők megjelentek a médiapiac minden szegmensében, és befolyást szereztek a stratégiai reklámpiaci szektorokban is, mint a bankok, távközlés és energia. A kritikus lapokat gyakorlatilag kizárták a zsugorodó reklampiacról.
Az új projektek és a megmaradt kritikus lapok ezért kizárólag olvasóikból tudnak bevételt generálni: adományokból, előfizetésekből és pályázatokból tartják fenn magukat. A mostani törvénytervezet ezt az egyetlen megmaradt bevételi forrást is elvágná.
A helyzet európai jelentőségét mutatja, hogy május 15-én Magyarország öt legnagyobb független szerkesztősége – a 24.hu, Telex, HVG.hu, Partizán és 444 – közös élő adásban tiltakozott a törvénytervezet ellen. Május 18-án pedig 30-40 ezren vonultak utcára Budapesten a javaslat ellen.
A magyar sajtószabadság romlása nem csak Magyarország belügye. Ha ezt meg lehet tenni az Európai Unió közepén, egy tagállamban, akkor előbb-utóbb máshol is megtörténhet. Az orbánizmus problémája nem áll meg az ország határainál – ez egész Európa ügye.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
