Horváth Aladár felhozta a rettenetes olaszliszkai lincselést is, valamint szintén kiemelte az ellenoldalt: a jobboldali és szélsőjobboldai médiumokban hihetetlenül megnőtt a cigányellenesség, a jogállam pedig egyre gyorsuló ütemben apró darabokra hullott és hullik. Szerinte 2026 az utolsó esélyünk.
A Fidesz kormányzása idején minden, a hatalom társadalmi ellenőrzésére hivatott szervezet és intézmény eljelentéktelenedett, felszámolódott – hangsúlyozta Horváth Aladár, akit a Roma Polgárjogi Alapítvány megalakulásának harmincadik évfordulóján kértünk számvetésre. Szavait a Népszava.hu idézi.
– A legnagyobb és leghatékonyabb jogvédő szervezet a liberális jogállam – idézte Horváth Aladár az 1999-ben elhunyt Bogdán Jánost, Európa első cigány középiskolája, a pécsi Gandhi Gimnázium és az Roma Polgárjogi Alapítvány egyik alapítóját. – A romák jogvédelme, az emberi és kisebbségi jogokért és a polgárosodásért küzdő mozgalom tehát akkor válhat igazán sikeressé, ha működnek a jogállam intézményei – egészítette ki a gondolatmenetet.
Horváth Aladárt, a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom vezetőjét annak apropóján kérdeztük, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt, 1995. május 9-én szintén az ő vezetésével alakult meg a Roma Polgárjogi Alapítvány. Visszaemlékezése szerint abban az időszakban Magyarország valódi demokráciát szeretett volna létrehozni. Az állam működése fölött független jogintézmények őrködtek, és bármennyire is akadtak velük gondok, alapvetően tiszteletben tartották az alkotmány és a törvények által megszabott kereteket.
– Az 1995-től 2006-ig tartó időszak fénykora volt a magyar jogállamiságnak és a magyar jogvédelemnek is – jelentette ki.
A folyamatnak 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „őszödi beszéde” nyomán kirobbant utcai zavargások vetettek véget. Horváth Aladár szerint erőszakos hatalomátvételi kísérlet zajlott, amit a korábbi és jelenlegi kormányfőhöz, Orbán Viktorhoz köt. Ekkor bebizonyosodott az is, hogy Magyarországon nem sikerült kellően megszilárdítani a jogállamiságot. Kiütköztek a gazdasági problémák, a vidék magára hagyatottsága.
„A 2004-es EU-csatlakozás után az MSZP által vezetett kormány nem volt képes arra, hogy azokat a pénzeket, amelyek az előcsatlakozástól kezdve Magyarországra érkeztek, a vidék felzárkózására fordítsa” – állapította meg Horváth Aladár. Ez még akkor is így van, ha abban az időben nagyságrendileg kevesebb uniós forrás állt rendelkezésre, mint 2010 után. A pénzek jelentős részét – tette hozzá – pályázatíró centrumok, kistérségi központok és önkormányzatok nyúlták le.
Fokozta az indulatokat, hogy 2006 őszén történt az olaszliszkai lincselés is, amikor egy vélt baleset miatt helybéli romák agyonverték az autóval arra haladó Szögi Lajost, egy tiszavasvári tanárt. 2006 és 2010 között, ahogyan Magyar Bálint és Kozák Márton cikke fogalmazott, a politika a szürkeségből átment a sötétségbe. 2008-ban és 2009-ben bekövetkezett a legszörnyűbb: a cigányok elleni fegyveres terrorhullám során a lesből támadó rasszista gyilkosok hat ártatlan embert öltek meg. Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiú, Csorba Robika is életét vesztette.
Folyamatosan esett szét a jogállam, a jobboldali és szélsőjobboldali médiumokban elképesztő mértékben megnőtt a cigányellenesség. A Jobbik összejátszott a Fidesszel, a Fidesz pedig úgy használta a Jobbikot, ahogyan most a Mi Hazánk nevű alakulatot – vont párhuzamot Horváth Aladár. Az MSZP is jobbra tolódott, szociálpolitikai javaslatokat vett át a Jobbiktól: például a „gyermekvállalási biznisz” megállítását követelte. A szélsőjobboldali narratíva vált a politika centrumává, a Fidesz, de bizonyos fokig még az MSZP is ebbe az irányba tolta az országot.
A Fidesz kétharmados győzelme után a roma jogvédelemnek volt még egy fellángolása, amikor az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány sikerrel végződő antiszegregációs pereket indított. Aztán ennek a szervezetnek a működése is ellehetetlenült. „A Fidesz kormányzása idején mindenfajta támogatási lehetőség megszűnt, a roma jogvédelem eljelentéktelenedett, felszámolódott” – konstatálta Horváth Aladár.
Örömtelinek tartja, hogy a parlamentben vannak tehetséges ellenzéki roma politikusok, összességében mégis úgy látja, a cigányságnak ma nincs semmifajta – sem politikai, sem jogi – képviselete. A roma jogvédelem jövőjét Horváth Aladár attól teszi függővé, sikerül-e újra megteremteni a demokratikus rendszerváltás feltételeit, és egy olyan társadalmat, ahol a civil szervezeteknek nem kell tartaniuk attól, hogy a hatalom „kisöpri” őket az országból.
Ha 2026-ban nem jön gyökeres változás, akkor szerinte végképp bezárulnak a kapuk, Magyarország a cigányok és a nem cigányok számára is élhetetlen marad. (Kép: MTI)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
