Drámai adat látott napvilágot, miszerint azok a magyar férfiak, akik nem rendelkeznek középiskolai végzettséggel 11 évvel is rövidebb ideig élnek, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik. Előbbiek születéskor várható élettartama 78,4, utóbbiaké 67,2 év – számolt be róla a Telex.hu Kollányi Zsófia Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon című tanulmánya alapján. A tanulmány a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki.
A tanulmány árnyalja azt a hiedelmet is, hogy Magyarországon mindenkinek rosszabbak és rövidebbek az életkilátásai, mint Nyugat-Európában. Az adatokból kiderül, hogy ez leginkább az alacsony társadalmi státuszúakra igaz. A magyar népességnek azért rossz az általános egészségi állapota, mert egyenlőtlen a hozzáférés az ellátórendszerhez. Ez pedig ördögi kört eredményez: a rossz anyagi helyzet rosszabb egészségi állapothoz vezet, a rosszabb egészség pedig csökkenti a munkaképességet, így a jövedelmet is.
Ez egyébként kihatással van az egész ország gazdaságára, mert a rosszabb egészségi állapot kisebb gazdasági teljesítőképességet tesz lehetővé, ez pedig jelentős hátrányt jelent a nemzetgazdaság számára.
Az egészségi állapotot több dolog együtt határozza meg: például a fizikai körülmények, anyagi lehetőségek, iskolázottság, társas környezet, párkapcsolat, lelki jóllét, étkezés, mozgás, genetika. Az egészségi állapot mérhetősége nem egyszerű, mert diagnózis hiányában csak az önbevallásos módszerre lehet alapozni. Viszont sokan saját egészségüket sokkal pozitívabban értékelik, mint amilyen az valójában.
Az alábbi ábrán különböző betegségek előfordulásának gyakorisága látható nem és iskolázottság szerinti bontásban Magyarországon és az EU 27 országában.
Az adatokból jól látszik, hogy Magyarországon például jellemzően többen szenvednek derékfájástól, cukorbetegségtől vagy magas vérnyomástól, mint az EU 27 országának átlaga. A grafikonok alapján úgy tűnhet, mintha több nőt érintenének a felsorolt betegségek. Ez a már említett önbevallásos módszer megbízhatatlanságával van összefüggésben: a nők ugyanis jellemzően jobban foglalkoznak az egészségükkel, és nem hajlamosak annyira bagatellizálni a problémáikat, mint a férfiak. Így előbb kiderül, ha problémájuk van.
Forrás:Telex.hu
