Mintaként szolgált a híres Kilenclyukú híd megépítéséhez, a környék fiataljainak találkozási pontja, megannyi legenda és történet fűződik hozzá: igen, a Karcag határában álló ötnyílású hídról, a Zádor-hídról van szó, amelynek kissé melankolikus hangulatára rendszerint felfigyel az országos sajtó és ezzel együtt a túrázók egy jelentős része.
A területen már meggyérült a növényzet, nagy testű vadak nem élnek a környéken, de nyulak, fácánok, kék vércsék azért felbukkanhatnak. A térségben néhány védett madárfaj is előfordul, mint amilyen a nagy kócsag, vagy a szürke gém.
„Ahol most a vizet csak egy kis csatorna képviseli, ott hajdan a Tisza-szabályozás előtt kiterjedt mocsaras, vizenyős területek húzódtak, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentőségű, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek” – írja a területről a Turista Magazin.
Ahogy említettük, számtalan legenda kapcsolódik a hídhoz. Ezek közül a legismertebb úgy szól, hogy a területen az első hidat a környéken nagynevű Zádor vitéz építette. Szerelmes volt Ágotába, egy nagyon szép nemes lányba, aki a túlparton lakott. A hősszerelmes Zádor azért építette meg a hidat, hogy gyorsabban eljuthasson Ágotához. Mivel több száz évvel ezelőtti történetről van szó, sejthetjük, hogy a sztori vér és halál nélkül nem lenne igazi. Miközben Zádort hadba szólították, a nemes leányt elszerette egy bizonyos Kara János. Amikor a vitéz ezt megtudta, hazavágtatott a bosszúért és addig üldözte Karát, hogy az leesett a lováról és a mocsárba veszett, Ágota pedig a felkerésére indult, de miután nem találta, a csónakból a folyóba vetette magát. Azóta ezt a mocsaras területet a helyiek „Karajánosként” emlegetik.
Az 1800-as évek elejére megunták, hogy a fahíd folyamatos javításra, átépítésre szorul, ami nem kevés pénzt és energiát vett el. Úgy döntöttek, hogy kőhídat emelnek a helyére. Az alapkövet 1806. október 2-án tették le Bedekovics Lőrinc mérnök tervei alapján. A követ Tokajból hozták, de a tégla hazai pályáról, azaz Karcagról érkezett.
Pont úgy, mint a hortobágyi, az elkészültekor a Zádor-híd is kilenc boltívvel büszkélkedhetett, azonban 1831-ben akkora árvíz zúdult a térségre, hogy a két-két szélső boltív az áradat áldozatául esett. A helyreállításnál már nem építették vissza, így alakult ki mai, ötlyukú alakzata.
A Zádor-híd a város egyik legismertebb, legkülönlegesebb látnivalója, szó szerint a velünk maradt történelem. Az egykori mocsaras, vizenyős terület, ha beszélni tudna…
Képek: Pálvölgyi Krisztina
