A kismúzeumok a helyi identitás őrzői, a helytörténet és a művészeti élet lokális információs bázisai – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Jászberényben. Példaként említette a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumot.
Vincze Máté, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Kismúzeumi Tagozatának hagyományos szakmai napján a Válság és jövőkép című előadásában elmondta: ha egy közösségben az előadóművészet már jelen van, működik kulturális központ, megszületik a vágy az ősök munkáját összefoglaló tárgyi emlékeket megőrzésére, bemutatására a jövő generáció számára is. Hozzátette: a minisztérium segíti, támogatja a kismúzeumokat, de azoktól úgymond “két lépés távolságra” van, a fenntartó önkormányzatok felelősek azok működéséért.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején a múzeumok az online térbe költöztek, erőteljesebb szakmai munka – leltározás, revízió, “rendrakás” – következett. Jól reagáltak a múzeumok a kialakult helyzetre, a járvány után pedig újabb nagy lendületet kapott a múzeumlátogatás.
Hozzátette: az energiaválság alatt a fő cél a műtárgyak védelme és a munkahelyek megvédése volt. Vincze Máté kiemelte a kismúzeumi hálózat szerepét. Fontosnak nevezte, hogy az emberek a saját környezetükben is részesüljenek kulturális élményekben, azaz mindenki hozzáférhessen minőségi kulturális programokhoz. Mint mondta: a Magyar Géniusz Vándorkiállítás sikere is mutatja, hogy érdemes “hálózatban gondolkodni” a helyi értékek megőrzése mellett.
Minden intézmény a maga lokalitásával, történetével egyedi jelentőségű – tette hozzá, kiemelve: az intézményekben őrzött javak között mindig megbújnak bemutatásra érdemes tárgyak, újrafelfedezésre váró értékek.
Vincze Máté előadásában kiemelte a szakterületek közötti együttműködés fontosságát. Szólt arról, hogy az Állományvédelmi Bizottság, felbuzdulva a tavalyi sikereken, meg fogja keresni a kismúzeumokat is, szeretne erőteljesebb kapcsolatot építeni azokkal. Kiemelte: nem akarják elvenni az önkormányzatoktól a múzeumokat, nem akarják integrálni azokat, de azt szeretnék, hogy a kultúrstratégiai intézményeknél rendelkezésre álló forrásokat a kismúzeumok érdekében is tudják használni.
Beszélt arról is, hogy jövőre térségi projektek indulnak, együttműködve vidéki múzeumokkal, gyűjteményekkel szerte az országban.
A jó gyakorlatok között példaként említette a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumot és a tatai Német Nemzetiségi Múzeumot (kiállítóhelyet).
Vincze Máté előadásában kitért arra is, hogy a Magyar Géniusz Programnak jó volt a fogadtatása és hatékony a költségfelhasználása, szavai szerint a támogatott múzeumok nagy eredményeket értek el.
A program jó példájaként említette a cigándi Városi Művelődési Központot és a keceli Városi Múzeumot. Vincze Máté a sikeres nagyrendezvények között említette a Múzeumok éjszakáját, amelyen 380 ezer látogatót regisztráltak, az előző évnél 50 ezerrel többet. Nagyon sikeres a november 12-éig tartó Múzeumok Őszi Fesztiválja is – jegyezte meg.
Az eseményen szakmai elismeréseket is átadtak.
Gönczi Ferenc-életműdíjat kapott Gócsáné Móró Csilla történész, nyugalmazott múzeumigazgató a tápiószelei Blaskovich Múzeumban négy évtizeden át végzett szakmai munkája elismeréseként. Pro Servitio Museorum Parvorum – A kismúzeumok szolgálatáért díjat adtak át Szabó Tünde titkársági munkatársnak az Óbudai Múzeumban végzett munkájáért és Szabó János szakmai vezetőnek, a Csengeri Helytörténeti Gyűjteményben végzett munkáját elismerve. A Poroszlai Ildikó-emlékplakettet a ráckevei Árpád Múzeumnak ítélték.
MTI
