Közel a duplájára emelkedik az adóteher mértéke júliustól kezdődően.
A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett július 1-jétől kezdődően 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után – derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből, amelyet a HVG szemlézett. Ez a módosítás csaknem megduplázza a kamatokra terhelt közterhek mértékét – mindezt úgy, hogy közben a magas infláció miatt így is nehéz reáljövedelmet szerezni a megtakarításokból.
A július elsején hatályba lépő rendelet alapján a jelenleg 13 százalékos szochót a következő megtakarítások kamatjövedelme után kell megfizetni:
- bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla után a hatálybalépést követően keletkező kamatjövedelemre;
- lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;
- a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
- nyereménybetét, tárgynyeremény után szerzett kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
- a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
- a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.
Az adó megfizetése alól csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek.
A Portfolio a rendelettel kapcsolatban megjegyzi: a kormány célja vagy az, hogy a lakossági állampapírok irányába tereljék a lakossági megtakarításokat, vagy egyszerűen növelni szeretnék a költségvetési bevételeket.
